Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere a Krónikának elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, illetve a Széchenyi (Traian) tér köztük elterülő részét, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat.
A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, ám a tanács visszautasította kérésüket azzal az indoklással, hogy a püspökség semmit nem fektetett az ingatlanokba. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, ám mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat, elfogadva érvüket, hogy a pap, aki aláírta az adománylevelet, amellyel 1945 után állami tulajdonba kerültek az ingatlanok, nem volt jogosult az aláírásra.
Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is, miután az Ingatlankezelő Igazgatóság illetékesei rábukkantak arra a püspöki felhatalmazásra, amely feljogosította az adománylevelet aláíró papot, hogy ellássa kézjegyével a dokumentumot.
„Ezt perdöntő bizonyítéknak tekintettük, ennek nyomán kezdeményeztük is a határozat felülvizsgálatát” – fejtette ki az alpolgármester. Bíró Rozália elmondása szerint véglegesnek tűnik, hogy ortodox tulajdonba kerültek az ingatlanok. „Egyetlen esély maradt: ha valaki megtámadja a közigazgatási bíróságon a tanács döntését, amelyben az elutasította a fellebbezést” – fejtette ki az alpolgármester.
origo.hu
Így menekül Magyar Péter az újságírók elől - videó
