A Vihar fedőnevű hadművelet során a horvát hadsereg elfoglalta
a terület központját, Knint, ahonnan Zágrábot is lőtték a
szerb szakadárok, akik rakétatámadásaikkal polgári áldozatok
halálát okozták. A horvát hadművelet során történtekkel kapcsolatban
a BBC szerint 150 személy halála és 150 ezer szerb elmenekülése
miatt vonná felelősségre Gotovinát a Nemzetközi Törvényszék.
Ivo Sanader horvát miniszterelnök kijelentette: „Információink
szerint (Gotovina) nincs Horvátországban”. A BBC által idézett
politikus aláhúzta, hogy hazája teljes mértékben együttműködik
a Nemzetközi Törvényszékkel. Ezzel szemben a Nemzetközi Törvényszék
fűügyésze, Carla del Ponte szóvivője a brit közmédiumnak elmondta:
semmiféle változást nem tapasztalnak a horvát hatóságok részéről,
melyek nem akarják letartóztatni Gotvinát. Az egykori idegenlégiós
mára nemzeti hőssé vált Horvátországban, amely az 1995-ös
hadművelet óta ellenőrizheti saját területeit.
Példátlan döntést hozott tegnap az Európai Unió:
annak ellenére, hogy Zágráb teljes mértékben teljesíti az uniós
tagjelöltség gazdasági kritériumait, s Brüsszel korábban március
17-re tűzte ki a csatlakozási tárgyalások megkezdését, azokat bizonytalan
időre elnapolták.
A hangsúlyváltás oka az, hogy Zágráb a mai napig nem adta ki a
Nemzetközi Törvényszéknek Ante Gotovina tábornokot. Márpedig az
EU soros elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő kijelentette,
hogy a tárgyalások március 17-i megkezdése csak akkor lehetséges,
ha a törvénytelen, illegális szerb miniállam, az úgynevezett Krajinai
Köztársaság (e terület Horvátország része) elleni 1995-ös támadást
vezető Gotovina a nemzetközi testület elé áll.
Az AFP jelentése szerint hét uniós tagállam: Ausztria, Írország,
Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Málta és Ciprus támogatta, hogy
március 17-én megkezdődhessenek a tárgyalások Zágrábbal. A csatlakozási
processzus megkezdése ellen voksolt a többi 18 tagállam; nem véletlen,
hogy a Financial Times online változata már a tegnapi döntés után
is „szakadásról” beszélt az EU tagállamaiban.
Más források szerint Szlovákia állítólag kihátrált Horvátország támogatói
közül; a Magyar Rádió a döntés után csak Ausztria, Szlovénia, Szlovákia
és Magyarország Zágráb melletti kiállását említette meg. A Napi Gazdaság
tudósítója a támogatók közt említi Litvániát is, ám Szlovákiát nem.
A magyar EU-képviselők közül Schmitt Pál épp úgy elítélte a brüsszeli
döntést, mint Szent-Iványi István. Schmitt az Unió és Horvátország parlamenti
vegyesbizottságának társelnökeként arról beszélt, hogy a testület kielégítőnek
tartotta Zágráb és a Nemzetközi Törvényszék együttműködését, míg Szent-Iványi
rámutatott: nem tartja szerencsés döntésnek a csatlakozási tárgyalások
elhalasztását.
Érthetetlen és igazságtalan: így jellemezte az Európai Néppárt magyar
delegációja a brüsszeli lépést. Az európai törvényhozás legnagyobb, konzervatív
és kereszténydemokrata szervezeteket tömörítő frakciójának magyar képviselői
nyilatkozatot adtak ki a döntést követően. „Horvátország az elmúlt években
– más tagországokban sohasem látott – példátlan erőfeszítéseket tett európai
uniós csatlakozása érdekében.
A pár éve még háborút viselő ország minden gazdasági mutatója és politikai
elkötelezettsége messzemenően megfelel az Európai Unió által támasztott
követelményeknek. Méltánytalannak tartjuk, hogy egy bizonytalan helyen
tartózkodó, francia útlevéllel rendelkező személy elfogásához kötik Horvátország
európai jövőjét. A Horvátországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások
megkezdésének elhalasztása rendkívül rossz üzenet nem csak Horvátország
lakossága, hanem az Európai Unió összes polgára számára.
A magyar néppárti delegáció továbbra is mindent megtesz azért, hogy Horvátország
méltánytalan politikai kirekesztettsége az Európai Unióból a lehető leghamarabb
megszűnjön. Ez Magyarország érdeke is, hiszen az ezeréves államközösségből
fakadó közös múlt értékei Európához kötik nemzeteinket” – olvasható többek
közt a dokumentumban.
