A Vihar fedőnevű hadművelet során a horvát hadsereg elfoglalta
a terület központját, Knint, ahonnan Zágrábot is lőtték a
szerb szakadárok, akik rakétatámadásaikkal polgári áldozatok
halálát okozták. A horvát hadművelet során történtekkel kapcsolatban
a BBC szerint 150 személy halála és 150 ezer szerb elmenekülése
miatt vonná felelősségre Gotovinát a Nemzetközi Törvényszék.
Ivo Sanader horvát miniszterelnök kijelentette: „Információink
szerint (Gotovina) nincs Horvátországban”. A BBC által idézett
politikus aláhúzta, hogy hazája teljes mértékben együttműködik
a Nemzetközi Törvényszékkel. Ezzel szemben a Nemzetközi Törvényszék
fűügyésze, Carla del Ponte szóvivője a brit közmédiumnak elmondta:
semmiféle változást nem tapasztalnak a horvát hatóságok részéről,
melyek nem akarják letartóztatni Gotvinát. Az egykori idegenlégiós
mára nemzeti hőssé vált Horvátországban, amely az 1995-ös
hadművelet óta ellenőrizheti saját területeit.
Példátlan döntést hozott tegnap az Európai Unió:
annak ellenére, hogy Zágráb teljes mértékben teljesíti az uniós
tagjelöltség gazdasági kritériumait, s Brüsszel korábban március
17-re tűzte ki a csatlakozási tárgyalások megkezdését, azokat bizonytalan
időre elnapolták.
A hangsúlyváltás oka az, hogy Zágráb a mai napig nem adta ki a
Nemzetközi Törvényszéknek Ante Gotovina tábornokot. Márpedig az
EU soros elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő kijelentette,
hogy a tárgyalások március 17-i megkezdése csak akkor lehetséges,
ha a törvénytelen, illegális szerb miniállam, az úgynevezett Krajinai
Köztársaság (e terület Horvátország része) elleni 1995-ös támadást
vezető Gotovina a nemzetközi testület elé áll.
Az AFP jelentése szerint hét uniós tagállam: Ausztria, Írország,
Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Málta és Ciprus támogatta, hogy
március 17-én megkezdődhessenek a tárgyalások Zágrábbal. A csatlakozási
processzus megkezdése ellen voksolt a többi 18 tagállam; nem véletlen,
hogy a Financial Times online változata már a tegnapi döntés után
is „szakadásról” beszélt az EU tagállamaiban.
