Leginkább a diplomások között találhatunk elkötelezett választópolgárokat – kétharmaduk sorolható ide –, de a fővárosiak és a középkorúak fele is biztos pártválasztó a Szonda Ipsos felmérése szerint. Az adatok azt mutatják, hogy a voksok kilenctizedét elvinné a Fidesz és az MSZP, előbbinek 49, utóbbinak 41 százalék jutna. A maradék 10 százalék javát az SZDSZ szerezné meg 6 százalékkal. Mindebből az is következik, hogy a többi párt 2005 elején elég messze van attól, hogy parlamenti bejutásukkal számolhassunk.
A pártok számára potenciális szavazókat jelenthet a választópolgároknak az a 6 százaléka, akiknek erős részvételi szándéka nem párosul egyetlen párt iránti szimpátiával sem. Az aktív bizonytalanok félmilliós csoportját pedig minden rétegben, az ország minden területén átlaghoz közeli arányban találhatjuk.
Érdemes figyelmet fordítania a pártoknak arra a 13 százaléknyi, egymillió választóra is, akik ugyan rokonszenveznek valamelyik politikai erővel, de csak valószínűsítik a részvételüket. Különösen a kisebb parlamenti pártoknak – az SZDSZ-nek és az MDF-nek – szükséges odafigyelni rájuk, hiszen minden harmadik-negyedik ide sorolható. A Fidesznek és az MSZP-nek is vannak e tekintetben vokstartalékai, szimpatizánsaik ötödénél nem lehetnek biztosak a részvételben.
Jóval nehezebb viszont meggyőzni azokat a választópolgárokat, akik azon túl, hogy nincs kedvenc pártjuk, mérsékelt aktivitást mutatnak. A választásra jogosultak 5 százalékát – négyszázezer főt – kellene valószínű résztvevőből biztos szavazóvá formálni.
A lakosság nagyjából egyharmada – 2,5 millió választó – jelenleg távol van a politika világától. Vagy a részvételi hajlandósága, vagy a pártszimpátiája hiányzik, de 14 százaléknyi választópolgár mindkettőnek híján van.
A választópolgárok becslése szerint egyébként csak 47 százalék menne el szavazni, tehát nem érzékelik maguk körül a pártok iránti intenzív érdeklődést – derül ki a Szonda Ipsos felméréséből.
otthonteremtés
Nemsokára még könnyebb lehet majd lakáshoz jutni
