Az Európai Unió tagjai közül a legalacsonyabb mutatója a franciáknak (1568), a dánoknak (1613), a hollandoknak (1648) és a Németország nyugati részén élőknek (1648) van. Az új tagállamok közül a legtöbbet az észtek, a magyarok, a lettek és a lengyelek dolgoznak, éves szinten 1840 órát, míg ebben a körben Máltáé (1776), Szlovákiáé (1748) és Ciprusé (1710) a legalacsonyabb a mutató – derül ki az európai gazdasági tanácsadó csoport (EEAG) jelentéséből, melyet a Világgazdaság ismertet.
A kiugróan alacsony francia munkaidő-átlag oka a néhány évvel ezelőtt bevezetett 35 órás munkahét. Ezt a reformot még az előző, szocialista kormány hozta, míg a jelenlegi, konzervatív koalíció parlamenti többségével élve nemrég eltörölte ezt az intézkedést, amely ellentétesnek bizonyult az európai folyamatokkal.
Az EEAG szakértői most azt vizsgálták, hogy milyen út vezetett a munkaidő meghosszabbításáról kötött németországi megállapodásokhoz, és hogy ezek az egyezségek hozzájárulnak-e a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedéséhez az EU-ban. A munkaidőt meghosszabbító megállapodások útját egyengette, hogy mind az egy főre, mind az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák száma éveken át rendkívül alacsony volt nemcsak Németországban, hanem Európa más államaiban is.
Franciaországhoz hasonlóan Németországban is óriási szociális feszültségeket okozott a kiharcolt szociális vívmányok sorának visszavonása, köztük a munkaidő meghosszabbításáról és a nyugdíjkorhatár kitolásáról szóló döntés. E lépéseket éppen a kormányzó vörös-zöld koalíciónak kellett megtennie, amely így óriási presztízsveszteséget szenvedett szavazói körében. A kényszerű megszorítások egyik indoka a példátlan méretű, 3 millió főt meghaladó munkanélküliség volt Németországban, ahol így lehetővé vált a fiatalok egy részének munkához juttatása.
Az elért megállapodások a szakértők szerint elfogadható útját jelentik az órabérköltségek csökkentésének, hiszen a munkaidő meghosszabbítását nem, vagy csak részben kompenzálják keresetnövekedéssel. Az intézkedés ekként megfelelő reagálás a termelés olcsóbb külföldi telephelyekre történő kihelyezésével fenyegetőző munkaadói szándékokra és a foglalkoztatási költségek leszorítására irányuló követelésekre. Másfelől válasz általában a globalizáció, és különösen az EU-bővülés hatásaira is, főleg, mert „otthon tartja” a munkahelyeket, hosszabb távon pedig az alacsonyabb bérek akár a foglalkoztatást is növelhetik.
Az éves munkaidőket összehasonlító adatokból kitűnik, hogy a ráfordított munkaidő nem minden: a lényegesen kevesebb éves munkaidőt felmutató Szlovákia sorra nyerte el az autóipari megbízásokat hazánk elől, s behozta, majd számos tekintetben el is hagyta az új uniós tagok között egykor éllovasnak számító Magyarországot.
ÉVES MUNKAIDŐ*
(teljes munkaidőben foglalkoztatottak, óra, 2003)
Egyesült Államok 1904
Magyarország 1840
Lengyelország 1840
Szlovénia 1816
Görögország 1800
Németország (kelet) 1730
Ausztria 1717
Németország (nyugat) 1648
Franciaország 1568
* Kivéve Ciprust és Máltát
origo.hu
Megmutatjuk Magyar Péter testőrét, aki brutálisan megtámadta a HírTV riporterét - videó
