Veszélyt jelenthet a Tisza-menti hóolvadás

Egyelőre nincs közvetlen árvízveszély a magyarországi folyószakaszokon. Másodfokú készültséget léptettek életbe a Körösök vidékén, valamint a Berettyón és a Zagyván. A Duna vízgyűjtő területein a hóban rejlő vízkészlet mennyisége 50 százalékkal haladja meg a sokévi átlagot.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a Korompay András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője kifejtette: az idei tavasz veszedelme a Tisza vízgyűjtőiben felgyűlt hó, amelynek mennyisége meghaladja a 9 köbkilométert. Ez a szokásos mennyiség négyszerese.

A Magyar Rádiónak nyilatkozva Korompay hozzátette: komoly gondot okozhatnak a Tisza mellékfolyói. Nagyobb eső után akár tíz méterrel is emelkedhet a Felső-Tisza vízszintje 36 óra alatt, ám jelenleg ilyesmiről nincs szó. A Körösök egyes szakaszain ugyan másodfokú a készültség, ám ennél várhatóan nem lesz súlyosabb a helyzet, mert a Bihari-hegység alacsonyan fekvő területein már nincs is hó. A Szamos vízszintje jelenleg magasabb a szokásosnál, ezért Vásárosnaménynél kisebb árhullámra számítanak a Tiszán – mondta Korompay.


A Dunántúlon szintén számíthatunk a folyók szintjének emelkedésére, több mellékfolyó enyhe árhulláma után a Duna Budapestnél néhány napon belül kétméteres emelkedés után tetőzik.

A Magyar Hírlap szerint a jövő heti – a meteorológiai előrejelzések szerint tartósnak ígérkező – felmelegedés elsőként a kárpátaljai magyar és a szomszédos beregi falvakat fenyegeti. A négy évvel ezelőtti milliárdos károkat okozó árvíz azt bizonyította, hogy a két ország csak közösen lehet képes megvédeni a Tisza menti településeket. Magyar oldalon ugyanis hiába erősítik meg a gátakat, ha pár kilométerrel feljebb nem tartanak ki a töltések, az egész Bereget eláraszthatja a víz.

Dumából gátat?

Batiz András kormányszóvivő csütörtökön újságíróknak elmondta, hogy a Fehér-Körösön, a Kettős-Körösön, a Berettyón és a Sebes-Körösön 190 kilométer hosszan tartanak fenn elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A szóvivő hozzátette: belvízvédelemre január 1. óta 647 millió, árvízvédelemre 105 millió forintot fordított a szaktárca.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője viszont kijelentette: a kormány az árvíz elleni védekezésről is inkább csak beszél, hiszen nagyon sok mindent tehetett volna már eddig is, de ezek a tettek elmaradtak. Hozzátette: a polgári kormány által kidogozott Vásárhelyi-tervet a szocialisták kiürítették, a költségvetésben alig adnak rá támogatást, így a víztárolók nagy része nincs készen, csak elkezdték azok építését. Az árvízveszély vonatkozásában megtett lépéseket Halász János úgy értékelte, hogy a kormány – a polgári kormányzattal összehasonlítva – nem tesz meg mindent a védekezés érdekében, csak „dumával akarja megoldani, de dumától nem épül gát”.

Halász azt mondta, hogy a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott 1,5 milliárd forintnak már több mint a felét elköltötték árvíz- és belvízvédelemre, pedig az alapösszeg is kevés. Összehasonlításként megjegyezte, hogy 2002-ben a polgári kormány idején a költségvetésben 5,9 milliárd forint szerepelt gátépítésre, illetve -erősítésre, 2004-ben pedig 3 milliárd. Az előző ciklus idején 203 kilométer gát épült, illetve került megerősítésre, az utóbbi két évben pedig csupán 25 kilométernyi épült. Halász János szerint a kormány elvette a pénzt a polgári kormány által elindított Vásárhelyi-tervből.