Áder János frakcióvezető mai napirend előtti felszólalásában Draskovics Tibor pénzügyminiszter menesztésével kapcsolatban megjegyezte: a bejelentésnek legfeljebb az időzítése lehet váratlan, a döntésről már hetek óta csiripeltek a verebek.
Gyurcsány Ferenc újra lendületről beszél. Most nem a 100 nap 100 százalék bűvészmutatvánnyal, hanem a száz lépésről szóló szómágiával próbál elkápráztatni bennünket. Gyurcsány Ferenc dinamizmust, reformokat ígér. De hihetünk-e Gyurcsány Ferencnek? Mert mi is Draskovics Tibor hagyatéka és mi a Gyurcsány-kormány első félévi mérlege? – tette fel a kérdést a politikus. Szerinte Draskovics tizennégy hónapos pénzügyminisztersége alatt az ország gazdasága még rosszabb helyzetbe került, mint László Csaba idején. Az államadósság tizennégy hónap alatt közel 1200 milliárd forinttal nőtt, míg 2004. februárjában az egész évre tervezett költségvetési hiány 34 százaléka, az idén februárban már 47,4 százaléka teljesült. Nyugodtan kimondhatjuk: a 2005-os költségvetés megbukott.
Áder szerint hallva Gyurcsány Ferenc fél éve ismert szófordulatait, látva a miniszterelnök újabb és újabb nekigyürkőzéseit, és látva ezek eredménytelenségét egy újabb itt a parlamentben még el nem hangzott dakota közmondást szeretnék az önök figyelmébe ajánlani: lyukas lufiba nem érdemes levegőt fújni.
Kóka János gazdasági miniszter reagálásában közölte: új politika kell, „hogy építsünk új biztonságot Magyarország számára, amely az igazságosságon, a növekedésen alapul„. Feneketlen zsákba megy az adófizetők pénze, foltozgatni tovább már felesleges – mondta Kóka, majd kijelentette: inkább varrjon új zsákot a kormány a pénzünknek. Reformok kellenek – folytatta Kóka.
A miniszterelnök olyan új pénzügyminisztert választott, aki ért a reformokhoz nemcsak szakmai, hanem politikai hátországot is tud szolgáltatni, jelentette ki. Kóka elmondása szerint a kidolgozandó cselekvési programok hozzányúlnak majd a közigazgatás, az intézményi struktúra és a nagy rendszerek valamennyi megnyitandó fejezetéhez. A Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere szerint bátran kell hozzányúlni az adópolitikához, a foglalkoztatáspolitikához és a szociálpolitikához.
Pánczél Károly fideszes képviselő hétfői interpellációjában közölte: a közalkalmazottak számára nem indult jól ez az év. Azzal kellett szembesülniük, hogy a kormány elvette tőlük egy havi illetményüket. 2005-től ugyanis a kormány megszüntette a tizenharmadik havi illetményt, s helyette bevezette a nulladik havi juttatást. A nulladik havi illetmény 2005-ben jár először, a tizenharmadik havi illetmény pedig 2004-ben járt utoljára. Hozzátette: azaz csak járt volna, ugyanis ennek kifizetéséről a kormány elfelejtett gondoskodni.
– Nem gondoltak még arra, hogy az lenne a méltányos és korrekt eljárás, ha kezdeményeznék az elmaradt juttatás kifizetését? Mikor fizetik ki a pedagógusok 2004. évi tizenharmadik havi illetményét? Miért akar a kormány 150-200 ezer embert arra kényszeríteni, hogy pereskedjen? Vagy talán arra számítanak, hogy a pedagógusok döntő többsége nem kezdeményez pert igazgatójával szemben és így megspórolhatnak néhány tízmilliárdot a költségvetésnek? – sorolta kérdéseit Pánczél Károly.
Arató Gergely válaszában az állította, hogy kifizették a béreket. Pánczél Károly a tények ismeretében a választ nem fogadta el.
Igaz-e a hír, miszerint Bálint Tibor – az egyik húsüzem igazgatóságának a tagja és a Németh Imre által vezetett minisztérium tisztviselője – telefonon állíttatta le az élelmiszerkommandó egyik vizsgálatát? – kérdezte Lengyel Zoltán az agrárminiszterhez intézett azonnali kérdésében az Országgyűlésben.
Németh Imre miniszter – mint mondta – egyet ért Lengyel Zoltánnal abban, hogy nem szabad kettős mércét alkalmazni. A tárcavezető elismerte, hogy a fideszes képviselő kérdésében említett személy valóban tag egy húsipari cég igazgató tanácsában. Közölte, amennyiben igaz a hír, hogy az illető befolyásolta a vizsgálat eredményét, felelősségre vonást kezdeményez vele szemben.
Lengyel reményét fejezte ki, hogy a miniszter által indított vizsgálat mihamarabb kideríti, hogy Bálint Tibor valóban visszaélt-e befolyásával. Reméli azt is, hogy Németh Imre gondoskodni fog róla, hogy olyan emberek, akik nem ütik meg a mércét, ne dolgozhassanak a minisztériumban.
Németh Imre szerint a minisztérium intézményi hálózatán belüli átszervezések miatt Bálint befolyása mindenképpen csökkeni fog.
Nem fogadta el az Országgyűlés az ügynöktörvénnyel összefüggésben benyújtott alkotmánymódosítási javaslatot.
Azok elfogadásához nem a jelenlévő, hanem az összes képviselő kétharmadának, vagyis 256 képviselőnek az igen szavazatára lett volna szükség. A javaslat 233 igen és nyolc nem szavazatot kapott, 19 képviselő tartózkodott a szavazásnál. Az ellenzéki és a szabad demokrata képviselők által beterjesztett módosító javaslatok támogatása sem érte el a szükséges kétharmados többséget.
A határon túli magyarokat támogató Szülőföld Alapról szóló 2005. évi törvény módosítását 206 igen szavazattal, 13 nem ellenében fogadta el a Ház.
A parlament felhatalmazta a kormányt Románia és Bulgária európai uniós csatlakozási szerződésének aláírására. A határozatot az ellenzék nagy többsége is megszavazta, annak ellenére, hogy a kormánypárti többség elutasította a Fidesz javaslatát.
Ez kimondta volna: Románia fordítson különleges figyelmet a környezetvédelemre, az egyházi javak visszaadására, a magyar kisebbség helyzetére és az ellene irányuló incidensek megelőzésére. E kiegészítés határozatba foglalását a kormány nem támogatta, de Baráth Etele miniszter kifejtette: a kormány kiemelkedő fontosságot tulajdonít e kérdéseknek, és aktívan részt vesz majd annak ellenőrzésében, hogy Románia teljesítse ígéreteit.
Arról is túlnyomó többséggel hoztak határozatot a képviselők, hogy a II. világháború idején esetleg Magyarországra került orosz kulturális értékeket soron kívül visszaadjuk. Ezzel teljesül az orosz törvényhozás által szabott feltétel, és így remélhetőleg most már valóban visszaadják a Sárospataki Református Kollégium 1945-ben elhurcolt könyvtárát.
Forrás: fideszfrakcio.hu, Magyar Rádió
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
