Immár érezhető problémákat okoz az új EU-tagországok egészségügyi rendszerében az orvosok elvándorlása. Magyarországon a csatlakozás óta hétszázhatvan 30–50 év közötti szakorvos kért külföldi munkavállalási engedélyt.
Lengyelország számára már gondot jelent az orvosok nyugatra vándorlása – idézi a Financial Times Konstanty Radziwillt, a lengyel orvoskamara elnökét. A régi EU-tagországokba távozott szakemberek számát nehéz pontosan megbecsülni, ám a kamara szerint eddig 3600-an – az orvosok és fogorvosok mintegy három százaléka – kért olyan igazolást, amely külföldön is biztosítja végzettsége elismerését. Egyes területeken, például az aneszteziológusoknál ez az arány tíz százalék felett van.
Az orvosok közvetítésével foglalkozó ügynökségek az unió tavalyi bővítése után azonnal megrohamozták a tíz új tagországot, és azóta már sok ezer magyar, lengyel, cseh, szlovák vagy éppen balti doktort, szakápolót segítettek nyugati álláshoz. A nyelvi követelmények és az áttelepüléssel járó nehézségek persze sokakat elriasztanak, de a fizetések és a munkakörülmények közötti különbségek miatt azért bőven akad jelentkező.
Míg egy lengyel orvos éves fizetése tízezer euró alatt van, dán kollégái százezer, az írek 133 ezer eurót, a britek pedig mintegy százezer fontot vihetnek haza. Igaz, a finn orvosok csupán 36–48 ezer euróra számíthatnak, és a németeket is rosszabbul fizetik, mint brit vagy ír kollégáikat, viszont az amerikaiakhoz képest még a szigetországban dolgozó szakemberek is alulfizetettnek érezhetik magukat. Így nem csoda, hogy a fejlett országok között is komoly mozgás tapasztalható. Nagy-Britannia németekkel (és persze közép-európaiakkal) pótolja az Egyesült Államokba távozott orvosait, a német kórházak cseh szakembereket vesznek fel, míg a cseh egészségügy Szlovákiából igyekszik munkaerőt becsalogatni – olvasható a Világgazdaságban.
Az EU-csatlakozás óta hétszázhatvan 30–50 év közötti magyar szakorvos kért külföldi munkavállalási engedélyt a Magyar Orvosi Kamarától – tudtuk meg Éger István elnöktől. A tendencia folytatódik, van olyan kórházi osztály, ahonnan öt doktor kezdte meg a regisztrációs eljárást az angol kamaránál. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az alapellátásban dolgozók átlagéletkora 51 év, sokan jóval a nyugdíjkorhatár fölött dolgoznak. A szakorvosjelöltek többsége külföldön vagy itthon, de más ágazatban kíván elhelyezkedni. Éger szerint a pályán tartás egzisztenciális feltételeit azonnal meg kell teremteni, el kell fogadni az orvosi jogállásról szóló törvényt.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
