A Világgazdaság értesülései szerint az idén a Bokros-csomaghoz hasonló elbocsátásokra számíthat a közszféra. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint abban az időszakban több mint 22 ezerrel csappant meg az ezen a területen dolgozók száma: 1995-ben 17 ezren váltak állástalanná, 1996-ban újabb közel 8 ezer ember. Az idén már az első negyedévben 1774 dolgozó elbocsátását jelezték – írja a Világgazdaság.
A cikk felhívja a figyelmet arra is: a hazai közalkalmazottak és köztisztviselők kevesebben vannak, mint az uniós átlag, ám az egyes területeken dolgozók száma aránytalan. A lap információi szerint még nem lehet tudni, hogy a közszféra melyik területét – a közigazgatást, a honvédelemet, a társadalombiztosítást, az oktatást, az egészségügyet, vagy a szociális ellátást – érinti a létszámcsökkentés. A közigazgatás területén sokan, az egészségügyben kevesen dolgoznak. Az összes, 816 ezer dolgozóból a minisztériumokban és hivatalokban 318 ezret foglalkoztatnak, az egészségügyben alig 200 ezret. Összehasonlításul: Németországban dupla annyian dolgoznak az egészségügyben, mint az oktatásban, a svédeknél pedig háromszor annyian vannak az egészségügyben, mint a közigazgatásban.
Filló Pál (MSZP) a lapnak kijelentette: a minisztériumok és a háttérintézmények számának felülvizsgálatára van szükség. A munkaügyi bizottság alelnöke úgy látja, az is átgondolásra szorul, hogy valóban köztisztviselőknek kell-e minden olyan feladatot ellátni, ami most a közszférához tartozik. A feladat nélkül maradókat azonban nem elküldené, hanem olyan területre irányítaná a közszférán belül, ahol munkaerőhiány van. Jelenleg negyven olyan jogszabály módosítására készülnek, amely a munka világát érinti, és még ebben a fél évben benyújtják a szükséges indítványokat – mondta el.
Az átszervezéseket szorgalmazza Vadász János is. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott „fejnehéznek„ nevezte a közszférát. A közigazgatásnak túl jó az érdekérvényesítő képessége, a közszolgáltatásnak viszont gyenge, így az utóbbi időben épp a közszolgáltatásokban történtek ésszerűtlen elbocsátások – fogalmazott. Vadász János egyébként nem tud olyan központi elhatározásról, amely nagy létszámcsökkentéshez vezetne. A statisztikák is bizonyítják, hogy a tavalyi létszámcsökkenés valóban legalább annyira aránytalan volt, mint az egyes területek összlétszáma. Ugyanis míg a közigazgatásban 1,2, addig az egészségügyben 1,7 százalékkal apadt a létszám – derül ki a KSH adataiból.
(Világgazdaság)

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok