Elképzelhető, hogy két adócsomag kerül a parlament elé a tavaszi ülésszakban: egyik tartalmazná azokat a módosításokat, amelyek az idei évet érintik, ezért a nyárig meg is kellene szavazni azokat, míg a másik csomagban a hosszabb távú változások szerepelnének – értesült a Napi Gazdaság.
A lap úgy tudja: az első pakkban elsősorban az áfarendszert és a helyi önkormányzatok finanszírozását érintő javaslatok szerepelnének, mivel a szaktárca ezeket léptetné mielőbb életbe. A helyhatóságok esetében nem a terhek idei megváltoztatása lenne a fő cél, hanem az, hogy a települések időben fel tudjanak készülni egy esetleges jövő évi adóváltozásra.
Gyurcsány Ferenc továbbra sem elégedett az adóreform-bizottság koncepciójával, s úgy látja, hogy a testület munkaanyagában rögzítetteknél szélesebb változtatásokra van szükség.
A koncepcióval szemben a fő kifogás az, hogy csak az államháztartás bevételi oldalát változtatja, a kiadások érintetlenek maradnak, így a következő évek deficitterveit veszélyeztetik a javaslatok. Az átfogóbb tervek kidolgozására és tavaszi benyújtására viszont kevés az idő; így elúszna a lehetősége az év közbeni adóváltozásnak.
A Napi Gazdaság értesülése szerint várhatóan az ősszel kerülhet a kormány elé az államháztartási reform koncepciója. A Pénzügyminisztériumban egyelőre az egyes részterületek új szabályozásának kimunkálása folyik. Kiemelt helyen szerepel az államháztartás információs rendszere, a teljesítménymérés a közszektorban, illetve az intézmények átvilágításának szabályozása.
A PM ragaszkodni fog ahhoz, hogy a reform egyes elemeit csomagként kezeljék. A szakmai koncepció kialakítása során egyelőre nem egyeztetnek a szakszervezetekkel vagy intézményi vezetőkkel, de valószínű, hogy még a nyár előtt külső szakértők segítségét is igénybe veszi a tárca.
Zara: A bizottság nem teljesítette megbízatását
Ha az év közepéig a reformlépések főbb vonalai világossá válnának, akkor az adóreform bizottság javaslatainál sokkal határozottabb döntések is születhetnek adóügyben – vélte Zara László, aki adószakértőként maga is a bizottság tagja, ám szerinte kétséges, hogy akár a politika, akár a közvélemény megbízna egy szakértői testületben az elmúlt hetek munkája után.
Zara László szerint a bizottság ugyan nem bukott meg, de semmiképpen sem teljesítette megbízatását újszerű, radikális és a versenyképességet javító javaslatok kidolgozásával. Nem született valódi válasz az élőmunka terheinek csökkentésére, és a gazdaság szervezetek adminisztratív terheinek enyhítésére.
Meglepő, hogy miután a kormányfő már a bizottság munkája közben kritikát fogalmazott meg, a grémium ülésein a bírálat szóba sem került. Igaz, hogy Gyurcsány Ferenc nem mondta ki, pontosan mit hiányol, de egyértelmű volt, hogy a miniszterelnök nem a későbbi eredményt várta el – mondta Zara László.
– Magam is azon az állásponton voltam menetközben is, hogy a bizottság öncenzúrát folytat, és felvállalta azokat a kormányzatot illető döntéseket, hogy csak a keretek között ténykedett, és nem mert más javaslatot tenni, tehát gyakorlatilag döntött a politika helyett – vélte Zara László.
Az Adótanácsadók és Adószakértők Szövetségének vezetője szerint a bizottság legnagyobb mulasztása, hogy nem mert az adók kiadási oldalon jelentkező hatásaival foglalkozni – holott ezt a kormánytól érkező megbízás nem tiltotta volna. Zara László szerint a bátortalanság fő oka a bizottság összetétele: kisebbségben maradtak ugyanis azok a szakemberek, akiknek nem kötődnek valamilyen módon az államapparátushoz. A valóban függetlenül gondolkodók ötleteit tehát elnyomta a bürokrata szemlélet.
origo.hu
Kígyó miatt rettegtek Lentiben, futótűzként terjedt a hír
