Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Jürgen Kaube A bachelorok lerázása címmel mond lesújtó ítéletet az északrajna-vesztfáliai oktatási reform – a kétszintű egyetemi képzés bevezetésének – várható következményeiről. ( Németországban az oktatásügy a tartományok hatáskörébe tartozik. – A szerk.)
A reformjavaslat szerint a bachelori fokozat a düsseldorfi tudományügyi minisztérium kiadványa szerint az egyetemi képzés azon szintje lenne, ahol a diákok nagyobb része befejezi tanulmányait és elhelyezkedik a szakmájában. Erre épülne a második szint, a master fokozat. azonban a bachelori fokozat után”
A cikk írója felteszi a kérdést: honnan tudja a minisztérium, hogy a diákok nagy része a bachelori diploma után elhagyja a főiskolákat és a szakmai karriert kíván kezdeni? Ez annál is kevésbé tudható, mert a diplomás munkanélküliség 2004-ben – a teljes munkanélküliség 6,3 százalékos emelkedése közepette – több mint 11 százalékkal növekedett. Ennek tetejébe éppen Északrajna-Vesztfáliában az elmúlt hónapban további négy százalékkal nőtt a diplomás munkanélküliek aránya. Ráadásul a gazdaság számos esetben – csak példaként említi meg a szerző a mérnököket, építészeket, fizikusokat – teljesen elégedett volt a hagyományos diplomát nyújtó oktatással, s a bachelori végzettséggel szemben feltűnő tartózkodást mutat.
A bachelori tanulmányok, mint számos csoda, nem egyéb egyszerű csalásnál. Hiszen a továbbtanulás alig egy-két évet venne igénybe. Így aligha feltételezhető, hogy annyival megterhelőbb lenne, mint a munkába állás.
A történet sokkal inkább a költségekről szól. A bachelori diploma pusztán arra szolgál, hogy a politikailag megkívánt célt, a diplomások magas arányát – hiszen az OECD statisztikák korában élünk – kevés költségvetési eszközzel, csekély oktatási befektetésekkel érjék el. Ez akkor működik, ha az embereknek nem csak bebeszélik, de papírral bizonyítják is, hogy hat szemeszter után a hallgatók fele megérett a munkaerőpiacra. A bachelor ebből a szempontból az első diploma fogalmának újradefiniálását is jelenti.
Az első diploma az amit az állam szükségesnek érez, hogy finanszírozzon. Eddig ez a fogalom a legtöbb egyetemista számára teljes tanulmányait jelentette. A diákok fele számára azonban ez az első diploma rövidített tanulmányi időszakot jelent majd, és sokaknak az utolsó tanulmányuk lesz. Hiszen a miniszterasszony az alaptörvény és az alkotmány alapján csak arra köteles, hogy „elegendő forrást biztosítson az első diploma megszerzéséhez” – tehát feltételezhetően a bachelori fokozat eléréséhez, teszi hozzá a szerző.
És mi van ezután a bolognai folyamattal, melynek jegyében mindez történik? Németországban a források szűkülése közepette megvalósul az oktatás csodálatos sokszorozódása, s miközben egyenlőséget ígérnek nőnek az egyenlőtlenségek – az egyre díszesebb csomagolásban egyre inkább csökken a tartalom. Mit is mondott egykor a rabbi, amikor értesült arról, hogy ötezer embert öt kenyérrel és két hallal vendégelt meg Jézus? „Nem kétlem, hogy ettek, de abban kételkedem, hogy jóllaktak volna.”
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Henryk M. Broder Amint Antje asszony egy összeesküvés nyomára bukkant címmel számol be a Bundestag alelnökének meglepő feltételezéséről.
Ennyire abszurd támogatást az elhunyt pápa nem érdemelt meg – írja a szerző arról, hogy a zöld párti Antje Vollmer a közszolgálat televízió második csatornájának műsorában a „Berlin Mitte”-ben összeesküvési elméletgyártóként hívta fel magára a figyelmet. Szerinte az iraki háború kapcsán a pápával kialakult véleménykülönbség okán robbantották ki az amerikaiak a pedofilia-botrányt és azért tették Lengyelországot vezető megszálló hatalommá, hogy ezzel is csökkentsék a békeszerető II. János Pál befolyását.
Vollmer asszony ugyan nem nevezte meg bizonyítékait, de azoknak akik hisznek az összeesküvés-elméletekben nincs is erre szükségük, mert az üzenet címzettjei amúgy is értik miről van szó. Természetesen mindenről az amerikaiak, az imperializmus és a nemzetközi finánctőke tehet – tudósít a zöld politikus gondolatmenetéről a szerző.
Ezt követően ellenérvként a cikkíró megjegyzi: a lengyeleket nem kellett kényszeríteni, hogy csapatokat küldjenek Irakba, mert Washingtonban jobban bíztak, mint Brüsszelben, Párizsban és Berlinben.
E tények „jelentéktelenek” a zöld politikusnő elkötelezett lendületével szemben, amivel Vollmer konspiratív gondolkodásával kívánja a bonyolult valóságot összeilleszteni egészen addig, amíg minden passzol – véli a szerző a záráshoz közeledve. Bármit is akart és gondolt az elhunyt pápa, azt nem érdemelte meg, hogy Antje Vollmer, végrendeletének a végrehajtójaként lépjen fel – fejezi be cikkét Broder.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Robert Benedikt Kék a narancssárga ellen: Eszeveszett versenyfutás a pénzért címmel tudósít a Szabadságpárt kettéválását követő kizárásokról és ellenkizárásokról.
A maradék FPÖ-nek az újonnan megalakult Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) elleni küzdelme főként a pénzről szól – véli a szerző. Hiszen – folytatja –, aki jogosan viseli a „szabadságpárti” címkét, az igényt tarthat számos pártokat támogató alapra. Hogy a jövőben se kelljen a költségvetési támogatásokról lemondaniuk az új BZÖ nagy hirtelenséggel Klagenfurtban – sokak szerint alapszabály ellenesen – összehívott átalakuló gyűlésén pénteken a biztonság kedvéért a „Szabadságpártiak Karintiában” nevet vette fel.
A Szabadságpárt bécsi nemzetgyűlési képviselője Helene Partik-Pablé az APA hírügynökségen keresztül megüzente, hogy nem kíván átlépni a BZÖ-be. Egyúttal kijelentette, hogy a kettéválás és az új párt megalakítása jogilag sokkal nehezebb, mint azt eredetileg gondolták. Bírálta, hogy számos szempontot nem gondoltak végig. E nehézségek láttán azt ajánlotta, érdemes lenne a párt egységét helyreállítani.
Mi volt Magyar Péter legsértőbb, legmegalázóbb kijelentése?