Siófok-Szabadfürdőn van az ország egyik legkorszerűbb autóbontója. Az uniós környezetvédelmi előírások szerint átalakított, drága berendezésekkel felszerelt Nagy Autóbontó Kft. telepe szinte kong az ürességtől. Mindössze két autón dolgoznak a műhelyben: éppen leszívják egy kopott Lada fékolaját, egy másik akna felett viszonylag jó állapotú Fordot látni. A telepen feltűnően nagy a rend, a tisztaság, mondják, ez alapkövetelmény. A tucatnyi autó fogadására alkalmas bontóba napi egy-két kocsit hoznak be – mondta a telep tulajdonosa, Nagy Ferenc. Hasonló a helyzet az ország többi jelentős beruházással korszerűsített vagy újonnan kialakított hivatalos gépjármű-visszavevő telepén – tudta meg a Magyar Hírlap Balatoni Henriktől, a roncsok hasznosítását koordináló Car-Rec Közhasznú Társaság vezetőjétől.
Próbáltak szigorítani, nem sok haszonnal
Pedig egy januártól érvényben lévő kormányrendelet szerint csak a regisztrált telepeken lehetne feldolgozni a járműveket. A roncsok többsége mégsem itt köt ki. Tavaly 130 ezer személyautót vontak ki a forgalomból, nagy valószínűséggel idén sem módosul jelentősen ez a szám. Az első negyedévben tehát legalább 30 ezer gépjármű-hulladéknak kellett keletkeznie. Április végéig azonban csak 1200 végezte a jogszabályoknak megfelelően felszerelt, hivatalos bontókban.
Tavaly a járműroncsokra vonatkozó előírásokat azért szigorították, hogy az uniós követelményeknek megfelelően áttekinthető és környezetvédelmi szempontból is megnyugtató legyen a roncsok sorsa. A jogszabályok szerint a tulajdonos köteles a forgalomból végleges kivonásra szánt járművet egy veszélyeshulladék-kezelésre jogosult, hivatalosan regisztrált bontónak leadni. Itt kivágják az alvázszámot, jelentik a roncs beérkezését a közlekedési és a környezetvédelmi felügyeletnek, és gondoskodnak a karosszéria és a veszélyes hulladéknak számító folyadékok, olajak, akkumulátorok ártalmatlanításáról. A tulajdonos a bontási-átvételi igazolással mehet az okmányirodákba, ahol ennek alapján törlik az autót a nyilvántartásból.
Nem kell igazolás a bontáshoz
Ha a rendszer így működne, nemcsak a regisztrált bontóknak lenne elég munkájuk, de megszűnne a lopott autók roncsokkal történő legalizálásának lehetősége, és megfelelő minőségű használtautó-alkatrészek lennének a piacon. Csakhogy az említett rendelet egy azóta életbe lépett módosítása lehetőséget ad a tulajdonosoknak, hogy – ha nyilatkoznak a „jármú kivonását követő tárolási helyről” – mentesüljenek a bontási-átvételi igazolás beszerzési alól. Balatoni Henrik szerint ez adja a kiskaput. A tulajdonosok így megjelölnek egy tetszőleges helyet (lehet utca, udvar, zárt kert), majd a roncsot egy hivatalos engedéllyel nem rendelkező telepen adják le, és egy senki által nem ellenőrzött címet feltüntetve bejelentik az okmányirodán a roncsautó telephelyét. Éppen az okmányirodákban hiányzik tehát a szigor, ahol a legnagyobb szükség volna erre.
A Belügyminisztériumban azzal indokolták a vitatott módosítást, hogy egy kormányrendelet nem sértheti a tulajdon feletti rendelkezés törvényben megszabott elvét. Gálné Kovács Györgyi főosztályvezető közölte: ha bebizonyosodik, hogy sokan visszaélnek a módosítás adta lehetőséggel, változtatnak a rendszeren. Ezt sürgeti a környezetvédelmi tárca is, amelynél szintén értetlenül fogadták a jogszabály módosítást. A minisztérium 2000-ben készült felmérése szerint 215 bontó működött. Közülük tavaly 41 felelt meg a szigorított követelményeknek.
Bontók helyett méh-telepek
A bontók ellenőrzésére a területileg illetékes közlekedési felügyeletek jogosultak. A képlet egyszerűnek tűnik: csupán meg kellene nézni a 2004-ig kiadott bontási jogosultságokat, s visszavonni a működési engedélyt azoktól az üzemektől, amelyek nem vállalták vagy megbuktak a drága beruházásokkal járó regisztráción. A helyzet azonban csak látszólag ilyen átlátható, a gyakorlatban itt is léteznek kibúvók.
„Sok bontó tavaly a telepengedélyezési eljárás során nem autóbontóként, hanem vashulladék-átvevő telepként kért és kapott működési engedélyt – mondta Dévai Pál, a közlekedési főfelügyelet osztályvezetője. – Ezekre a telepekre be sem tehetjük a lábunkat, hiába látjuk, hogy roncsautók sorakoznak a kerítés mögött. Az önkormányzat járhatna el ezekkel szemben, de csak ha valami szabálytalanságot tapasztal.” Hasonló választ kapott a lap a környezetvédelmi felügyelőségektől is: ha az illegális bontók a lakosság nyugatlmát zavaró zaj nélkül működnek, és ügyelnek a veszélyes hulladék megfelelő tárolására, gyakorlatilag hatósági fellépés nélkül működhetnek. A közlekedési felügyelet munkatársa szerint az okmányirodákban lehetne a visszásságokat megszüntetni: nem volna szabad megengedni, hogy bontási-átvételi engedély nélkül vonjanak ki ezerszámra autókat a forgalomból.
Forrás: Magyar Hírlap
Tűzfalcsoport
Így készül a Tisza a hatalomátvételre, de amit terveznek, azért lecsuknák őket
