| Kökény Gönczöt sírja vissza |
| Kit szeretnének az államfői székben látni az egyes politikusok? Az MSZP portálján található válaszok közül csemegéztünk: Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke: Nem titkolom, én Szili Katalint látnám legszívesebben köztársasági elnökként, többek között azért is, mert még fiatal, és negyedszázad elteltével is pártpolitikától mentesen tudná képviselni a szociáldemokrata értékeket. Kökény Mihály parlamenti képviselő: Ha lehetne, én bizony ismét Göncz Árpádot látnám legszívesebben államfőként. Mivel erre nincs mód, azt várom el, hogy a köztársasági elnök szeretni valóan és mégis méltósággal töltse be hivatalát. (...) Jó volna, ha hölgy lenne; ha végre egy nő is helyet kapna a legfőbb közjogi méltóságok sorában. Lénárt László, az MSZP budapesti ügyvezető elnöke: Olyan köztársasági elnököt szeretnék, akit a szocialista párt, a koalíció és a közvélemény többsége egyaránt támogatni tud. A neme teljesen közömbös, mint ahogy az is, van-e nyelvismerete, tudományos fokozata. Élő Norbert, parlamenti képviselő Olyan köztársasági elnököt szeretnék látni, akiről a nép, az emberek úgy érzik, hogy a közülük való, és akiről a Magyar Szocialista Párt szavazóbázisa is úgy gondolja, hogy a legjobb embert találta meg. Tehát legyen népszerű, és a politikailag is támogatott. |
Egy-egy szavazatot kapott a visszalépett Horn Gyula, illetve Bihari Mihály, aki az MSZP listáján nem is szerepelt.
– Új fejezet kezdődhet valamennyi párt számára – jelentette ki megválasztását követően Szili Katalin, aki megköszönte a szavaztokat illetve a bizalmat. Kijelentette: igyekszik a demokratikus igényeknek megfelelni. A kongresszus végén a teremben egy férfi feliratos pólót emelet a magasba, melyen többek közt az állt: „Nem kell besz...ni elvtársak!”
Bárándy és Horn visszalépett
A párt legfelsőbb döntéshozó szerve, a 602 tagú kongresszus a 176 tagú országos választmány és a 15 tagú országos elnökség közös javaslata alapján döntött ma a párt köztársaságielnök-jelöltjéről. Az országos választmány délelőtt arról szavazott, kiket terjeszt a kongresszus elé. Az eseményen Szili Katalin kapta a legtöbb szavazatot, utána következik Glatz Ferenc, Bárándy Péter és Horn Gyula pedig úgy döntött, hogy visszalép, ugyanis nem kaptak elegendő voksot. A kongresszusi küldöttek titkos szavazással választották meg az államfőjelöltet. Az eredményt nyilvános ülésen ismertették.
Tenni akarók, joggal aggódók és válságkufárok
A kongresszust Juhász Ferenc alelnök vezette le; rajta kívül Hiller István elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott beszédet.
Hiller az „erősebb, igazságosabb és sikeresebb Magyarországért” szállít síkra. Hangoztatta: „ma nem csak arról kell szólnunk, milyen köztársasági elnököt szeretnénk, hanem arról is, hogy milyen országban élünk, és milyenné kell tenni azt a jövőben”. A pártelnök szerint ma háromféle ember él Magyarországon: a tenni akarók, az aggódók és a válságkufárok. A tenni akarók számára biztosítani kell az érvényesülés és a boldogulás lehetőségét, a „joggal aggódók” pedig létbizonytalanságban élnek, „előttük számos ajtó zárva van, és a baloldal feladata, hogy kulcsot adjon a kezükbe”, míg a válságkufárok, „akik szerint Magyarország egy üres doboz, amelyről ők szabják meg, hogy ki fér bele. Nekik semmi sem jó, és mi bármit teszünk, tőlük nem várhatunk egyetértést.
Hiller a válságkufárok közé sorolta azokat, „akik sokan vannak, de soha nincsenek elegen; akinek minden szőlő savanyú, ami nem az övé.” Az aggódókban ugyan hitet tudnak ébreszteni, de nekünk, a baloldalnak az a feladatunk, hogy ezeket a kilátástalan embereket munkával, és törődéssel magunk mellé állítsuk” – jelentette ki Hiller, aki beszéde végén biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy amennyiben ő is változtatni akar, a Magyar Szocialista Párt mellette áll és támogatja.
Hiller gyászos képet festett az ország kulturális és mentális állapotáról: elmondta, hogy van olyan megye, ahol kereken százszor kevesebb alkalommal látogatnak színházba, moziba, mint a fővárosi lakosok. Rámutatott, hogy nő az elmagányosodás: a 90-es évek végé kétszer annyian mondták, hogy egyetlen barátjuk sincs, mint az évtized elején.
Gyurcsány, az éjszakai látogató és a száz lépés
Gyurcsány Ferenc főként az ország állapotáról, semmint a köztársaságielnök-jelölésről beszélt, csakúgy, mint Hiller István.
Gyurcsány a kongresszuson e-maileket olvasott fel, melyeket állítása szerint választópolgárok írtak hozzá. A felolvasott küldeményekben 12 órákat dolgozó orvos, állás nélkül maradt 50 éves munkás, hallássérült, a munkaerőpiacról kiszorult álláskereső. Gyurcsány riasztó képet festett az ország állapotáról, s több felmérést ismertetett. Andor Mihály idézett tanulmánya szerint a felnőtt lakosság egyharmada súlyos szövegértési problémákkal küszködik, s összesen 76 százaléknál jelentkezik ilyen hátrány. Hozzátette: a magyar iskolarendszer aszerint osztja szét az esélyeket, hogy kinek kik voltak a szülei.
Kijelentette: váratlan éjszakai látogatást tett, „maga mellé véve” Rácz Jenő egészségügyi minisztert, három vidéki kórházban. E tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz a véleményéhez, hogy a kormány, bár szerinte a „végsőkig elment”, állandóan újjátermelődik a kiszolgáltatottság.
Ezért a kormányfő ismertette az úgynevezett „száz lépés politikáját” is, mely – elképzelése szerint – nem egyetlen nagy reform, hanem több kis lépés lenne az ország helyzetének javítására. Gyurcsány mind kulturális, mint szociális és oktatási szempontból igen sötét képet festett a magyar társadalomról, és felszólította a jelenlévőket, hogy támogassák az egészségügyi, lakás- és foglalkoztatási, család-, valamint adópolitikát érintő reformjait. Gyurcsány Ferenc azt ígérte: már holnap hozzákezd az egyeztetésekhez a szaktárcák vezetőivel.
A programról Gyurcsány kifejtette: „bátorság” kell ahhoz, hogy az utolsó kormányzati esztendőben komolyabb változtatásokat eszközöljön egy kormány, ám „új történet kell Magyarországnak”.
Több kortesbeszéd is elhangzott Glatz Ferenc és Szili Katalin mellett; többek közt Vitányi Ivány szállt síkra Glatz mellett. Tüttő Katalin a házelnök mellett szólalt fel. Mint fogalmazott: Szili és Gyurcsány együtt „szerethető Magyarországot” valósíthat meg.
A kongresszuson megemlékeztek a minap elhunyt Pusztai Gyula MSZP-s képviselőről is.
Glatz a rendszerváltás motorjáról
A kongresszus zárt tanácskozásán Glatz Ferenc és Szili Katalin is elmondta „kortesbeszédét”. (Érdekes, hogy tegnap Glatz akadémiai titkárságán azzal utasították el nyilatkozat-kérelmünket, hogy a volt elnöknek hangszálgyulladása van, ezért nem tud beszélni.) Értesüléseink szerint az MTA volt elnöke ma az „MSZMP elmúlt tizenöt évéről” beszélt, és beszédében azzal a fordulattal élt: „tudjuk: a bal oldalon dobog a szívünk”. Glatz a „rendszerváltás motorjának” nevezte az MSZP-t, és üdvözölte, hogy Magyarország már otthon van az EU-ban. Az európai szociáldemokrácia dilemmáit elemezve Európa modernizálása és a szolidaritás sokszor egymásnak ellentmondó követelményeiről szólt.
Reagálások a kongresszusi döntésre
Glatz Ferenc a szavazás eredményének nyilvánosságra kerülése után az Origonak úgy fogalmazott: tudomásul kell venni, hogy a pártoknak más a logikája, mint a civileknek. Hozzátette: örül annak, hogy pártion kívüliként az MSZP kongresszusán jelölt lehetett.
Gyurcsány Ferenc az Indexnek úgy nyilatkozott: a kongresszus döntése után az MSZP tagjainak és pártagként személy szerint neki is az a dolga, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy Szili Katain legyen az államfő. – Ez a mi közös ügyünk – fogalmazott.
Suchman Tamás az MNO-nak viszont kijelentette: véleménye szerint 100 százalékos az esélye annak, hogy az SZDSZ is támogatni fogja az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét. Ezt azzal indokolta: az SZDSZ „felelős párt”, és a köztársaságielnök-választás nem vezet koalíciós szakításhoz. Hangoztatta: június 6-ig sok idő van még. Határozottan kijelentette, hogy az MSZP frakció kizárólag a kongresszus álláspontját képviselheti, nem köthet különalkut az elnökjelölt személyéről.
Toller László az MNO-nak elmondta: bízik az MSZP-ben múlt augusztusban általa is elindított folyamatban, amely a nyilvánosságot, a kulturált vitát helyezi előtérbe. – A kongresszus választására demokratikus, világos értékrend mentén került sor – jelentette ki, hozzátéve: a nemzeti egység szimbóluma kell hogy legyen a köztársasági elnök. Megjegyezte: szerinte az előző két köztársasági elnök esetében „ez nem minden esetben sikerült”, ám ez nem az elnökök, hanem az őket támadó erők hibája volt – fűzte hozzá. A politikus megjegyezte azt is: a választók mindkét eddigi államfőt a népszerűségi lista élén szerepeltették. Kérdésünkre, hogy az MSZP-re mennyiben lehet hatással annak a Szili Katalinnak a megválasztása, aki tavaly a párton belüli gazdasági folyamatok jobb átláthatóságát szorgalmazta, Toller így fogalmazott: voltak, akiknek rosszul esett a házelnök „kibeszélése”, ám ő úgy látja, ez nyitottságot jelent, s ezt a nyitottságot éppúgy értéknek véli, mint Szili Katalin hívők felé való nyitottságát. Megjegyezte: „Szili Katalinnál megfér a Mennyből az angyal és az Internacionálé”.
A mai kongresszuson SZDSZ-es politikusok nem jelentek meg, nem is kaptak meghívást – értesültünk. Kuncze Gábor pártelnök és Horn Gábor SZDSZ ügyvivő gratulált Szilinek, ám kijelentették: pártjuk nem szavazza meg államfővé választását.
Révész Máriusz a Fidesz szóvivője az MNO-nak úgy nyilatkozott:
az ellenzéki párt megy tovább a saját útján, azaz szimpátiaszavazás keretében fogja megkérdezni az emberek véleményét, kit látnának szívesen az államfői poszton. A mai frakcióülésen a Fidesz megnevezte az öt nevet, akikről ki fogják kérni az állampolgárok véleményét, ebben a tekintetben számukra nincs jelentősége, milyen eredménnyel zárult az MSZP kongresszusa. Hozzátette: a Fidesz nem kíván belemenni a jelölés körüli személyes torzsalkodásba.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: ha az MSZP és az SZDSZ az ellenzék és más fontos véleményformálók nélkül állít jelöltet, akkor a jelöltekről az MDF csak akkor nyilatkozik, ha az MSZP-SZDSZ közösen megjelöli az Országgyűlésnek a hivatalos jelöltet.
Nem kell besz..ni, elvtársak!
Nem árt a szombati lapok minél szélesebb palettáját felvásárolni azoknak, akik tájékozódni akarnak arról, mi minden történt az MSZP pénteki kongresszusán. A kongresszus zárását követően, amikor Szili Katalin távozott a pulpitusról, az egyik résztvevő egy piros feliratú, fehér pólót mutatott fel, melynek egyik oldalán ez állt: „Hajrá Kati!”, mint ez a Népszabadság címlapján is látható. A Magyar Hírlap szintén szombati számának címoldalán ugyanaz a férfi látható, s ezúttal a póló másik oldala, melyen a következő felirat díszeleg: „Nem kell besz…ni elvtársak!” Szili Katalin a felvételen nevetve olvassa a feliratot.
A Népszabadság tudósításában kiemeli: Glatz Ferenc esélyeit igencsak csökkentette többek szerint, hogy az MSZP-t kétszer is Magyar Szocialista Munkáspártként emlegette a zárt tanácskozáson elhangzott felszólalásában. A lap információi szerint döntő pillanat lehetett Horn Gyula felszólalása: a volt miniszterelnök Szili mellett szállt síkra. A Népszabadság publicistája „Zsákutcában” című írásában erőteljes kételyeit fejezi ki, hogy bölcsen döntött-e a kongresszus. „(...) a küldöttek szinte lehetetlenné tették, hogy a szocialisták jelöltje legyen az államfő” – olvasható a cikkben.
Az ügyből kabinetkérdés lehet – áll a Magyar Hírlap címsorában. A lapnak nyilatkozva Glatz Ferenc kijelentette: nem politizál tovább. A lap „Álláspont” rovatában „Rátarti elvtársak” címen arról ír, hogy a történtek tanúsága szerint „a szocialista párt 57 százaléka rátarti”. A lap, utalva a címoldalon közölt, az „elvtársakat” kissé nyers módon buzdító pólóra, azt írja: eszerint ennyi elvtárs nem sz…t be. „A koalíció tehát látszólag ott tart, mint két napja vagy akár két hónapja. Pedig nem: továbbra is egyezkedniük kell ugyan, ám a helyzet sokkal bonyolultabb, a tétek tegnap óta oly nagyok lettek, hogy veszteség nélkül már egyikük sem jöhet ki ebből a partiból.”
Kiszely: Inkább fiaskó, mint válság
Kiszely Zoltán politológus úgy gondolja, a kormánypártok igyekeznek majd valamilyen módon elkerülni a koalíciós kenyértörést.
- Az elkövetkező másfél hónapban a koalíciós pártok között még van esély a megegyezésre – mondta a Magyar Rádiónak Kiszely. Amennyiben azonban mégsem sikerül megegyezni, még mindig van egy egérút az SZDSZ számára, ez a titkos szavazás, tehát lehet, hogy mondjuk a titkos szavazás során az SZDSZ képviselői is inkább megválasztják Szili Katalint, semmint hogy esetleg egy koalíciós kenyértörésre kerüljön sor – tette hozzá.
A politológus úgy vélte: „Mindenképpen benne van a koalíciós válság lehetősége is, én azonban ezt egy kommunikációs fiaskónak látnám inkább. Gyurcsány Ferenc februárban még négypárti, konszenzusos politizálásról beszélt, meghívta a parlamenti pártok elnökeit a Nemzeti Fejlesztési Terv feladatainak megbeszélésére, és a köztársasági elnök megválasztása is egy ilyen alapvető nemzeti stratégiai kérdés lehetett volna. Szerencsésebb lett volna, ha először egy négypárti egyeztetést kezdeményeznek és amennyiben ez nem sikerül, akkor egy kétpártit. A koalí
