Toller: Gráf kiváló tsz-elnök volt

Háromszoros igennel válaszolt Toller László arra a kérdésre, hogy „leéghet-e a kormánykoalíció”, ha nem sikerül Szili Katalint megválasztani köztársasági elnöknek. Az MSZP elnökségi tagja a párt 51 százalékos választási sikerében látja a kiutat a koalíciós kényszerhelyzetekből.

Leéghet a kormánykoalíció a köztársaságielnök-választáson – ismerte el Toller László, az MSZP Baranya megyei elnöke a Magyar Televízió a Kereszttűzben című műsorában, amikor az SME című pozsonyi kormánylap elemzésével szembesítették újságírók. A pécsi polgármester ugyanakkor hozzátette: a cél az, hogy megegyezzenek koalíciós partnerükkel abban, ki lesz a köztársaságielnök-jelölt. Jelölt már van – tette hozzá, „még egyelőre egy, s ha ebben megegyezünk, akkor semmiféle leégésről szó sem lehet”. Elmondta: ha Szili Katalin személyét nem fogadja el partnerük, annak „leégés lehet a vége, ezt mindenkinek tudni kell”.

A reggeli tévéműsorban, ahol Varga Domokos György újságíró, valamint Kocsi Ilona, a Népszava lapigazgatója faggatta az MSZP elnökségi tagját, elhangzott: bár az SZDSZ kikötötte, hogy a jelölt nem lehet pártpolitikus, decemberben már létrejöhetett volna az egyesség a jelölt személyéről. Egy akkori megbeszélés során, melyről Toller annyit árult el, hogy ott „hárman voltunk”, felvetődött Glatz Ferenc jelölése is. „Határozott elutasítás volt a válasz” – idézte föl Toller a történteket. Kérdésekre válaszolva az MSZP pártpolitikusa elmondta: koalíciós társai közül többnek, úgy véli, „kicsit változott a szava azóta”, hogy Szilit jelölte az MSZP.

A Fidesz által a parlamentben is elindított aláírásgyűjtésről elmondta: több képviselőtársával együtt szavazott Szili Katalinra, de nem adta meg az adatait. Nem értett egyet azzal az újságírói megjegyzéssel, hogy az adatok nélkül érvénytelen a szimpátia-szavazás.

Ha a parlament végül nem jelöl köztársasági elnököt, „Szili Katalin, a ház elnöke látja el bizonyos korlátok között a köztársasági elnöki funkciót. Ez is egy érdekes történet” – fogalmazott újságírói érdeklődésre Toller. A másik alternatíva az, hogy ebben az esetben az ellenzék jelöltje foglalhatná el az államfői széket – taglalták a beszélgetés során, míg Toller megjegyezte: egy ilyen fejleményből „sok minden következne” a baloldalon is.

Kérdésekre válaszolva Toller cáfolta, hogy „Szili Katalin mellett állt ki Gyurcsány Ferenc ellenében”.

Pető javasolt választási forgatókönyvet a szocialistáknak?

Az MSZP elnökségi tagja elutasította azt a műsorvezetői kérdésként fölvetett forgatókönyvet, hogy Szili meg nem választása esetén „az MSZP tart egy rendkívüli, sebtében összehívott kongresszust, és megnevez egy másik jelöltet”. Ezzel a párt lejáratná önmagát – jelentette ki. Toller megerősítette: Pető Iván SZDSZ-es ügyvivő vettette föl, hogy ha a köztársasági elnök megválasztásának első fordulójában a parlamentben Szili Katalin nem kapja meg a kétharmados többséget, a szocialista párt tartson egy kongresszust, és akkor jelöljön egy másik köztársasági elnököt. Elmondta: az SZDSZ részéről „kőkeményen azt mondták, hogy Szili Kati nem”. Őt és társait az MSZP „falnak”, ha nem is „faltörő kosnak” küldte a koalíciós partnerrel folytatott egyeztetésre, amely „teljesen értelmetlen volt”.

Többször kitért Toller, hogy kommentálja saját korábbi kijelentését, miszerint „ha Szili Katalin még sem lesz államfő, akkor a szocialista párt vezetésének legitimitása erősen megkérdőjeleződik”. Úgy fogalmazott, hogy ezt még a kongresszuson, Szili jelöltté választása előtt jelentette ki. Szili pártatlanságát azzal támasztotta alá, hogy MSZP-s politikustársának a parlament elnökeként felül kell emelkedni a pártpolitikai érdekeken. Toller ismét rámutatott, hogy a köztársaságielnök-választás már 2006-ról szól.

Az ellenzék jelöltjéről Toller elmondta: „Magabiztosan tudom mondani, Sólyom Lászlót fogja az ellenzék állítani, az összes többi színjáték”. Sólyom László szeretne köztársasági elnök lenni, a Fidesz és az MDF pedig messze támogatja jelölését – indokolta álláspontját. Rámutatott: akkor is „leég” a kormánykoalíció, ha Sólyom László lesz a köztársasági elnök.

Toller határozottan kijelentette: a köztársaságielnök-választás koalíciós kérdés, nem pedig „egyedi ügy”. „Az egymásba vetett hitünk hogyha meginog, akkor gondolkodni kell azon, hogy hogyan tovább” – emelte ki Toller.


Az MSZP célja az 51 százalékos választási győzelem

Az MSZP-ről azt hangoztatta: „jobb sorsra érdemes” párt, mellyel a magyar társadalomnak „semmi baja sincsen 1992-től”. Mindössze „civódós pártnak” látták az MSZP-t, „nagyon gyenge pártnak, aki nem tudja a saját akaratát végigvinni”.

A pécsi polgármester az MSZP választási céljait abban jelölte meg, hogy „ez a szocialista párt ne 47 százalékot, ne 46 százalékot” szerezzen, hiszen „ilyen matematikák vannak, hogy 47 mi, és akkor az SZDSZ 5, ezt semmi nem igazolta vissza”, hanem „51 százalékot kell szerezni a választáson, hogy magabiztosan kormányozhassunk”. Hozzátette: az SZDSZ minél sikeresebb választási szerepléséért szurkol.

Kiváló tsz-elnök volt Gráf József

A távozó Németh Imre nyilatkozatára, hogy a mezőgazdaságban sok pénz van, mintegy 320 milliárd forint, és hogy ez a sok pénz némelyeket arra késztet, hogy őt ebből a pozícióból eltávolítsák, Toller rámutatott: „Nagyon érdekesen viszonyulok az új miniszterhez, hiszen Gráf József Szigetváron kezdte a pályáját.” (Gráf József Moszkvában folytatott tanulmányai után 1984-től Szigetváron a Magyar Szocialista Munkáspárt városi titkára, 1986-tól 1989-ig a szigetvári pártbizottság első titkára – a szerk.). Elmondta: Gráf „kiváló tsz-elnök volt mindig.” Hozzáfűzte: „annak idején súlyos múltammal terhelt, pártállami múltam alapján ugye hozzám tartozott ilyen törvényességi felügyelet szempontból, tehát Jóskával szakmailag, politikailag ezer éve együtt mozgunk, a reform időkben is együtt mozogtunk”.

A mezőgazdaságban „maradt” 320 milliárdról Toller kifejtette: „Gráf József azt hiszem hajszál pontosan megmondta, hogy mire szánja ezt a 300-valahány milliárd forintot. Például a gazdák igényének a kielégítése, és az intervencióval kapcsolatos feladatok, intervenciós alapok jól felhasználása. Azaz ha termés felesleg van, vagy jó termés esetén, magabiztos legyen a raktározás és az értékesítés”. Úgy vélte: „ennél szebb miniszteri programot nem lehet csinálni”.

Arra, hogy az MSZP népszerűsége a közvéleménykutatók szerint iszonyú zuhanásba kezdett, elmondta: „Azt hogy mikor zuhanunk, meg mikor nem, magam sem tudom most már.” Ezután hosszan fejtegette, hogy 2002 óta a közvéleménykutatások megbízhatósága kétséges, s hosszú fejtegetés során megkérdőjelezte az MSZP kedvezőtlen szereplését felvázoló intézet mintavételének hitelességét.