Tóta W. Árpád: A pápa nem mond le, nem vonul vissza, nyüzsög körülötte a másod- és harmadvonal, kiteszik az ablakba, mint egy páfrányt, aztán találgatja a világ, hogy playbackről nyögte-e ki azt a pár mondatot, és mozgatták-e hátulról pneumatikával.
(...)
Mi mással lehetne összevetni a mai katolikus egyházat, mint a kései Szovjetunióval – ugye, a birodalom nevének is van némi magasztos, fenséges, monumentális bukéja. A nagyhatalom, amely alól kicsúszott a saját népe, és amelynek félnie kellett saját népétől.
Brezsnyevet egyébként Andropov, majd Csernyenkó követte. Egyikük sem csinált semmit, de nem is húzták sokáig.
(...)
A jelenleg demokratikus civilizációk kivetették magukból a diktatorikus vallást. Most nem arról van szó, hogy Isten utoljára Ádámtól kérte ki a véleményét, hanem hogy a katolicizmus mintegy illusztrációként hurcol magával egy abszolutista monarchiát. Egy államot, amely Garibaldinak, a vörösinges európai hősnek köszönhetően már csak fél négyzetkilométer, de ahol nagyon rossz volna élni a legtöbb európainak, ha csak kicsit nagyobb lenne. Mint ahogy rossz is volt Garibaldi előtt.
Karol Wojtylát lehet szeretni, de úgy általában a 25 évig uralkodó vezéreket errefelé már kinézik a szalonból.
(Index, 2005. április 2.)

Bajban Karácsony Gergely: törvénytelenné nyilvánították Budapest 2025-ös költségvetését!