Joseph Ratzinger életútja
| A 78 éves Joseph Ratzinger a bajorországi Marktlban született 1927. április 16-án egy később náciellenessé vált rendőrtiszt fiaként. 1941-ben az akkor tizennégy éves fiúnak a német jogszabályok értelmében a Hitler Jugend soraiba kellett állnia. A nem túl lelkes Ratzingert 1943-ban légvédelmisként Münchenbe, majd Magyarországra vezényelték, ám 1944-ben dezertált, és a szövetségesek hadifoglya lett. A bíboros soha nem titkolta múltját, több alkalommal is beszámolt erről római lapoknak. Pappá 1951-ben szentelték. Harmincéves korában doktorált, majd a freisingi főiskolán a dogmatika professzora lett. Tanított Bonnban, Münsterben, Tübingenben és Regensburgban is. Tíz idegen nyelvet beszél, számos tudományos fokozatot szerzett, jól kommunikál. 1977 tavaszán München és Freising érsekévé szentelték, majd júniusban VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki. Ma ő az utolsó pápaválasztó, aki nem II. János Páltól kapta tisztségét. Pályafutásában a nagy ugrás 1981-ben következett be, amikor II. János Pál pápa Rómába hívta, ahol a doktrinákat megfogalmazó hittani kongregáció vezetője lett. 2000-ben II. János Pál pápa állapotának súlyosbodásakor már azt beszélték, hogy ő léphet a visszavonuló beteg pápa helyére. Miután II. János Pál meghalt, Ratzinger lemondott a hittani kongregáció vezetői tisztjéről. 480 év után személyében választottak újra – immár nyolcadik alkalommal – német egyházi vezetőt a több mint egymilliárd katolikus vezetőjévé. A Benedek név Szent Benedekre, Európa védőszentjére utal. |
XVI. Benedek pápaságának programja
Együttműködés a püspökökkel, párbeszéd a más vallásúakkal és a nem hívőkkel, a keresztények egységének előmozdítása, az ifjúság várakozásainak meghallgatása. Megválasztása másnapján – mintegy kompenzációkánt az előző esti szűkszavúságáért – XVI. Benedek pápa a Sixtus-kápolnában bemutatott első miséje végén latin nyelvű beszédben vázolta elképzeléseit az egyházzal és a világgal kapcsolatban.
Az új pápa szeretetteljes üdvözletét és áldását küldi a magyar népnek – mondta Erdő Péter prímás, bíboros a konklávé befejezése után, a Szent Márta-házban tartott közös bíborosi vacsorát követően.
A döntést jelző fehér füst kedden 18 óra előtt egy-két perccel jelent meg a kápolna kéményében, majd háromnegyed hét körül lépett a pápai palota erkélyére a hivatalos bejelentésre hivatott bíboros kíséretében Joseph Ratzinger. Ekkorra már több tízezres tömeg töltötte meg a Szent Péter teret. Miután Medina Estevez bíboros bejelentette a nevet, az új egyházfő rövid üzenetet intézett a tömeghez, megemlékezve elődjéről és közeli barátjáról, II. János Pálról is. „Drága fivéreim és nővéreim, a nagy pápa, II. János Pál utódjául engem, az Úr szőlőskertjének egyszerű és alázatos gondozóját választották a bíborosok” – mondta. Ezt követően elmondta a hagyományos Urbi et orbi kezdetű, Róma városának és a világnak szóló áldást.
XVI. Benedek személyében II. János Pál közeli munkatársa és barátja került a katolikus egyház vezetőjének székébe. A kommentárok szerint a német bíboros – aki a nyolcadik német pápa – a konzervatívabb szárnyat képviseli az egyházon belül. Az 1730-ban pápává választott XII. Kelemen óta, aki szintén 78 évesen került az egyházfői trónra, Ratzinger a legidősebbként megválasztott vezető a katolikus egyház élén.
Az új pápa értékelése
A világ vallási és politikai vezetői üdvözölték az új pápa megválasztását. Brit és izraeli vallási vezetők, és egy orosz teológus is örömét fejezte ki az új pápa megválasztásának hírére, amiről értesülve Kubában is félreverték a harangokat. Gratulált a pápának George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság feje, az Európa Tanács, Gerhard Schröder német kormányfő, a kínai külügyminisztérium szóvivője – és többek között az izraeli média is.
A kommentárok szerint a hit kérdéseiben szigorúan konzervatív Ratzinger és II. János Pál egy hullámhosszon mozgott, legyen szó a születésszabályozásról, vagy a latin-amerikai felszabadítás teológiájáról. A Vatikán legmeghatározóbb gondolkodójának, hittudósának tartják, aki továbbviszi II. János Pál konzervatív örökségét.
Egy vatikáni teológus egyszer azt mondta, hogy Luther Márton, a reformátor óta nem volt német, aki ennyire rányomta volna szellemének bélyegét az egyházra, mint Ratzinger – akit a római katolikus egyház nézeteit meghatározó hittani kongregáció vezetőjeként a Times 2005-ben megválasztotta a világ száz legbefolyásosabb emberei egyikének. Egyes értékelések szerint Ratzinger erősen megosztja a világ közvéleményét: egyesek úgy tartják a konzervatív, doktrinákra építő bíboros jó megoldás a modern világ nyújtotta gyors változásokra, mások attól félnek a „páncélkardinálisból” az egyház liberális szárnyát kiszorító, büntető típusú pápa válik, aki végül középkori viszonyokat teremt az egyházban.
Magyarországi reagálások
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szerint a bíborosi testület karizmatikus személyt választott pápának, aki kora egyik legnagyobb teológusa. A magyar egyházi vezető szerint XVI. Benedek eddig is bizonyította: egyszerre birtokolja a katolikus hit legmélyebb ismeretét, másfelől pedig kész a dialógusra, és tud az emberek nyelvén is beszélni. A magyar bíboros szerint az új egyházfő folytatja majd az elhunyt pápa örökségét.
Az új pápát konzervatív felfogásúnak minősítő sajtóértékelések kapcsán a magyar főpap úgy foglalt állást, hogy a konzervatív vagy progresszív irányra osztás az egyházra nem érvényes. Sokkal inkább azt lehetne mondani, hogy II. János Pál pápa időszakában az egyház hivatalos tanítása nagymértékben az ő fáradozásainak is az eredménye.
A magyar egyház és az új pápa viszonya kapcsán a prímás hangoztatta, hogy a Szentatya nagyon jól ismeri Közép-Európát.
Az új pápa megválasztása tiszteletére hazánkban tegnap az esti harangszó után negyedórára megkondultak a római katolikus templomok harangjai. Vasárnap – a beiktatási mise napján – valamennyi templomban a szentmisék végén Te Deum tartanak és eléneklik a pápai himnuszt, valamint a „hívek közös könyörgésében” külön is imádkoznak az újonnan megválasztott katolikus egyházfőért.
Bölcskei Gusztáv református püspök briliáns felkészültségű teológusnak nevezte az új egyházfőt. Mint mondta: eddig is nagy befolyású és tekintélyű vezetője volt a vatikáni apparátusnak, főleg tanbeli kérdésekben, így megválasztása komoly meglepetést nem okozott.
Szebik Imre, az Evangélikus Egyház elnök-püspöke a magyar evangélikusok nevében üdvözölte az új pápát. Azt kérte XVI. Benedektől, hogy „imádságában hordozza az egész teremtettség életét, az evangélium terjesztését és árassza Krisztus fényt, világosságot adó irgalmát szolgálata teljes idejében„.
Mádl Ferenc köztársasági elnök szlovéniai útján örömmel értesült arról, hogy Joseph Ratzingert bíborost pápává választották, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új katolikus egyházfő a világbékéért kíván munkálkodni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben fejezte ki jókívánságait kedden este az új egyházfő megválasztása alkalmából. Biztosította XVI. Benedek pápát: Magyarország eltökélt a Szentszékkel való jó viszony továbbfejlesztése mellett.
Az MSZP is üdvözölte „XVI. Benedek pápa, Vatikán állam új államfőjének megválasztását”, és örömhírnek nevezte az eseményt. A nagyobbik kormánypárt egyben sok erőt és állhatatosságot kívánt az új egyházfőnek embert próbáló feladataihoz.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szerint az lett a pápa, aki Európát és a világot eddig is szüntelenül emlékeztette az élet alapvető értékeire: a hitre, a reményre és a szeretetre. Az ellenzéki párt szerint „Európa lelki és erkölcsi megújulása XVI. Benedek pápaságával újabb esélyt kap”.
(Forrás: CNN, Reuters, BBC, katolikus.hu, InfoRádió, Magyar Rádió, hirado.hu, Index)
