A családtámogatási rendszer átalakításáról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament mai ülésén. A kormányfő elmondta: jelenleg 312 milliárd forintot költ az állam családtámogatásra, ebből 196 milliárdot családi pótlékra, 70 milliárdot adókedvezményre és 46 milliárdot gyermekvédelmi támogatásra; ez azt jelenti, hogy a 312 milliárd forint minden 100 forintjából 60 jut családi pótlékra, amelynek összege – Gyurcsány szerint – 5-8 ezer forint között van, a gyermekek számától függően. Adókedvezményre az összes támogatásra fordítható összeg 25 százalékát fordítják – tette hozzá. – A jelenlegi rendszerben az adókedvezmény annak ad többet, akinek amúgy is több van. Ezért ezt a 25 százalékot nem a társadalmi igazságosság alapján osztjuk el, s még tovább fokozva a magas jövedelmű családok előnyét a társadalomban – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra csupán 15 százalékát fordítja az állam az összes támogatásnak, ráadásul ez a jogosultak egyharmadához el sem jut, mivel nem is tudják az emberek, hogy van ilyen támogatási forma. – A gyermekvédelmi támogatás 5430 forintot jelent gyermekenként – tette hozzá a miniszterelnök, hangoztatva: a jelenlegi rendszer érzéketlen a valós élet problémái iránt, s differenciálatlanul segélyrendszerbe kényszeríti az embereket, ráadásul távol tart a munkától, mivel munkavállalás esetén a támogatást csökkenti.
Gyurcsány Ferenc a kormány által javasolt új rendszer céljaként a gyermekszegénység csökkentését, a társadalmi összetartozás növelését jelölte meg, illetve azt, hogy „csökkenjen az a sajátossága, hogy távol tart a munkától” – fogalmazott.
A családi pótlékot leszámítva általa „igazságtalannak” tartott rendszer bemutatása után a miniszterelnök egy „igazságos és egységes családtámogatásról” beszélt, melynek középpontjában „egy mainak mintegy kétszeresére emelt, egységes családi pótlék áll”. Eszerint egy gyermek után 11 ezer forint járna a javaslat szerint, két gyermek után 12 ezer forint gyermekenként, 3, és több gyermek után 14 ezer forint gyermekenként alanyi jogon, a jövedelemtől függetlenül. Kijelentette: az új rendszerrel jól járnak az egy- és kétgyermekes családok, attól függetlenül, hogy most kapnak-e adókedvezményt vagy gyermekvédelmi támogatást. Az egy- és kétgyermekes családoknál az adókedvezmény megszűnik, három- és többgyermekes családoknál gyermekenként a jelenlegi tízezer forint helyett 4 ezer forint lesz az adókedvezmény – derült ki Gyurcsány Ferenc szavaiból. – Az a háromgyermekes család, amelynek átlagos jövedelme van, sőt 280 ezer forint havi bruttó jövedelme (azaz évi 3 millió 400 ezer forint), az jól jár, vagy legalább ugyanolyan jól jár, mint ma. Ez a rendszer csak a legmagasabb jövedelmű családoknál, ahol együttesen 7 millió forintot meghaladja a jövedelem, ott kér megértést ezektől a családoktól – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Kijelentette: a népesség kevesebb mint 7 százaléka tartozik azok közé, akik 3 millió 400 ezer forint felett keresnek évente. – Ha mindkét szülő e fölött az összeg fölött keres, a javaslat a családok kevesebb mint öt százalékától kéri azt a megértést, hogy ne jusson már nektek több, mint mindenki másnak – fogalmazott. A miniszterelnök kitért arra is: a gyermeküket egyedül nevelőknek külön támogatást adnak a javaslat szerint: ez a gyermekeként ezer forint pluszt jelent.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetesen beépül az egységes családi pótlékba – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: javaslatuk szerint a szociális rendszer átalakításánál a segélyezési rendszer részeként külön megnevezve összesen 20 milliárd forintból olyan gyermeksegélyezési alapot képeznek, mely a legrosszabb helyzetben lévő 1-200 ezer gyermeknek tud további támogatást nyújtani – fejtette ki.
A gyermekgondozási segély (gyes) tervezett átalakításával kapcsolatban a kormányfő arról beszélt: nem arról van szó, hogy munkára ösztönözzék az anyákat, hanem „azt szeretnénk, hogy ne kelljen hazudni”. – Ha valaki úgy dönt, hogy el kell mennie dolgozni, ne kelljen elhazudnia a munkát, és megkaphassa továbbra is a gyest. Úgy döntöttünk, hogy a gyermek egyéves kora után akár teljes munkaidőben is dolgozhat az anya – mondta, hozzátéve: nem differenciálnak a gyes összege tekintetében, hogy mennyi idős a gyerek. – Hozzáteszem: fenntartjuk a jelenlegi szabályozást, hogy a gyesre nincs adóteher – mondta még.
A miniszterelnök számításai szerint az új rendszer 37 milliárddal kerül majd többe az államnak, mint a régi. Ennek okát Gyurcsány Ferenc azzal magyarázta, hogy a támogatásnak követnie kell az inflációt, ráadásul – tette hozzá – ebből az összegből 10 milliárd forintot átcsoportosítás révén teremtenek elő. A kormányfő szerint az új rendszer 2006. január elsejével kerül majd bevezetésre.
Áder: a valós növekmény jó esetben néhány száz forint
Egyetért a Fidesz abban, hogy olyan adórendszert kell létrehozni, amely nem tart távol a munkától, ám amit a kormányt tesz, pont egy ilyen adórendszer kialakulását fogja elérni – jelentette ki Áder János frakcióvezető. Ha csak a családi pótlékot emelik és szűkítik vagy megszüntetik a gyermekek utáni adókedvezményt, az nem a munka felé tereli a munkavállalókat, hanem arra ösztönzi őket, hogy próbáljanak segélyből megélni. Így nem a munkából élőket támogatják, hanem a munka nélkül lévőket – jelezte a Fidesz frakcióvezetője..
Áder cáfolta, hogy a családi pótlék a duplájára emelkedne. A kormányfő álláspontját vázoló dokumentumot felmutatva (melyet, mint Áder sérelmezte, csak az utolsó pillanatban osztottak ki a képviselők között, akik így nem tanulmányozhatták a tervezett változtatások részleteit) felidézte: a családi pótlék és a gyermekvédelmi támogatás összegét is egybe számítva a növekmény az egygyerekeseknél 470 forint, a kétgyerekeseknél 370, a három- és többgyerekeseknek 770 forint.
Figyelmeztetett, hogy Gyurcsány a három- vagy többgyerekeseknél a 4000 forintos gyermekek utáni adókedvezmény fenntartásáról beszélt, ám ez a szám téves, hiszen a kedvezmény ma 10 ezer forint; tehát a 4000 forint fölvetése azt jelenti, hogy a családosoktól 6000 forintot vennének el.
A fideszes frakcióvezető idézte a korábbi választási ígéreteket, melyek az iskolázási támogatás és a családi pótlék 20 százalékos emelését vetítették előre, a a gyermekek utáni adókedvezmény igénybevételét alacsony fizetés mellett. Most viszont megszüntetik ezt az adókedvezményt – fűzte hozzá. Kérte továbbá, hogy Gyurcsány jelölje meg: kiktől kívánnak jelentős összegeket elvenni.
A korábbi hétfői bejelentések kapcsán Áder figyelmeztetett: az ingyenes egészségügyi szolgáltatások megszüntetése esetén elsősorban a nyugdíjasok zsebéből vesznek ki pénzt. Többek közt értetlenségét fejezte ki Áder, hogy ha a kormány fejleszteni akarja a légimentő állomásokat, miért fejlesztették vissza az elmúlt 3 évben, vagy ha a mentőszolgálatok fejlesztését deklarálják, miért szűkítették a költségvetési forrásokat az elmúlt években. A kórházak adósságállományának 26 milliárd forintos növelése, vagy az, hogy nem biztosítják rákszűrés forrásainak 90 százalékát, szintén ellentétes a megfogalmazott programokkal – tette hozzá.
Áder felszólalása idején kitért a közelmúltban nagy port kavart, karddal elkövetett bűncselekményre is, és csodálkozását fejezte ki, hogy a miniszterelnök nem kér bocsánatot azért, mert kicsinyes politikai haszonszerzésből előhozta a rasszizmus és a fasizmus vádját a parlamentben. Azért tette ezt Áder szerint, hogy elterelje a figyelmet a lehallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítése és az érettségi miatti botrányról, illetve a költségvetés helyzetéről. Elvárta volna, hogy „bocsánatot kér a cigányoktól, a romáktól”, mert hebehurgya viselkedésével nekik ártott a legtöbbet.
Dávid Ibolya szerint Antall alatt jobb volt
Statisztikai adatok szerint, ha a gyermekes családoknak járó támogatások mértékét az Antall-kormány idejében 100 százaléknak vesszük, akkor ez ma egy gyermek esetén 55 százalék, két gyerek esetében 59 százalék – jelentette ki Dávid Ibolya, hozzátéve: a Gyurcsány által elmondottak első hallásra azt jelentik, hogy a miniszterelnök az önkormányzati pénzek rovására átrendezi a forrásokat, de összességében nem jut több pénz a családoknak.
Lendvai: Nevelje a gyereket a szomszédasszony!
Magyarország nem vált mindenki számára boldogabbá és igazságosabbá – jelentette ki Lendvai Ildikó, aki a parlamenti vita többi hozzászólójához hasonlóan, a rendszerváltás első kormánya megalakulásának évfordulójára utalva egybevetette a rendszerváltás célkitűzéseit a jelenlegi állapotokkal. A modern társadalmak alapelvei közül „lett demokrácia és lett verseny”, de nem lett erős a „modern társadalmak másik lába, a szolidaritás” – hangsúlyozta, féllábas rendszerváltásnak nevezve a magyar átalakulást.
Pedig a magyarok többsége a francia Jospinnel egyetértésben a rendszerváltáskor a piacgazdaságra mondott igent, de nem mondott igent a piaci társadalomra – utalt Lionel Jospin francia szocialista politikusra, volt miniszterelnökre Lendvai (A kommunista múlttal rendelkező Jospin kis híján a köztársasági elnöki székig ívelő karrierjét néhány éve egykori KGB-s kapcsolatainak napvilágra kerülése törte félbe – a szerk.).
Nem akartak a magyarok olyan családtámogatást, ahol két hasonló korú gyereket nevelő háromgyerekes család közül az egyik havi 30 ezer forinttal többet kap, mint a minimálbéren élő, és még akkor is havi 14 ezer forinttal többet kap, ha a szegényebb család részesül a gyerekvédelmi támogatásban. Nem az állampolgárok hibája, hogy az új társadalom „szolidaritási lába” rövidebb lett a kelleténél – folytatta Lendvai, aki szerint a jelenlegi rendszer abszurd, a szegényebbek segítik a tehetősebbeket.
Amit most tervezünk, az több mint rendszerváltás, mert hozzá kell nyúlni ahhoz is, amit 1989-ben még nem tudtunk végiggondolni – így Lendvai, aki szerint a 100 napos program „jó volt”, de azóta az egyenlőtlenségek már újratermelődtek. Célként jelölte meg a szocialista párt frakcióvezetője, hogy az ingyen ebédre szoruló gyereke és unokája már ne szoruljon ingyenebédre és segítségre.
Lendvai olyan jövőképet vázolt fel, ahol „mindenki otthon maradhat a gyermek 3 éves koráig, de ha mégsem engedhetik meg maguknak a kismama jövedelmének kiesését, hát van pénz arra, hogy továbbra is családias körülmények között, szomszédasszonyi, másik kismamai segítséggel neveljék a kisbabát”. (Nemrégiben Gyurcsány bejelentette, a gyermekre vigyázó „feketemunkásokat” meg kell adóztatni – szerk.)
Béki: Kiegyenesítjük a Fidesz libikókáját
Az SZDSZ alapvetően jó iránynak tartja azokat a lépéseket, amelyeket a miniszterelnök úr bejelentett – kommentálta Gyurcsány bejelentését hozzászólásában Béki Gabriella, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. Béki föltette a kérdést: tehet-e a gyermek arról, hogy hová született, hogy nyolcszoros jövedelmi különbség a távolság az alsó és felső tizedbe tartozó családok jövedelme között.
Az SZDSZ teljesen következetes abban az álláspontjában, hogy a jelenlegi családtámogatási rendszert igazságtalannak tartja, immár 7 éve – jelentette ki Béki. A kisebbik koalíciós párt képviselője megismételte azt a szocialista álláspontot, hogy a magasabb jövedelmi szinten élő családokban élő gyermekeket a „saját adóforintjainkból a kormány jobban támogatja, mint a szegényeket.” Béki ezt a „Fidesz libikókájának” nevezte, s szerinte ennek kiegyenesítése kifejezi, hogy „minden gyermek kedves számunkra.”
Béki igazságtalannak nevezte a kialakult rendszert; szerinte az állam dolga, hogy az „igazán hátrányos helyzetben lévő” családokat támogassa. A legerősebben a gyermekek után járó adókedvezményt támadta a szabad demokrata politikus, azt állítva, hogy az gyermekek százezreihez nem jutott el.
SZDSZ-es politikus csak a gyes átalakítása kapcsán jelzett némi fenntartásokat pártja részéről.
A nagycsaládosok egyelőre kételkednek
Bár a pontos adatokat nem ismerik, úgy sejtik, inkább hátrányosak lesznek az intézkedések a három-, vagy több gyerekeseknek. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Katona Sándor sajnálatosnak tartja, hogy a családtámogatási rendszer átalakítása előtt nem kérték ki a sokgyermekesek véleményét. – Mindenképpen üdvözöljük azt, hogy a családi pótlékot a kormány megemelte, ugyanakkor problémának érezzük, hogy a családi pótlék emelését gyakorlatilag a gyereket nevelő családokra kívánja a kormány hárítani. Egy családpolitikai intézkedés bevezetésénél nagyon fontos lenne, hogy annak hosszú távú hatásait is megvizsgálja a kormány – mondta Katona.
origo.hu
Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét
