időjárás 18°C Konstantin 2022. május 21.
logo

Kulcsár és a többiek

MNO
2005.05.05. 12:36

Baja Ferenc (MSZP), Kodela László (MSZP), Puch László (MSZP), Csillag István (SZDSZ), Erős János (MFB), Mészáros János (MFB) és Czakó Ferenc (Synergon) neve is felmerül abban az anyagban, amelyet egy hetilap weboldala ma tett közzé, mint Kulcsár Attila birtokukba került vallomását. Az alábbiakban ebből olvashatnak részleteket.

A Heti Válasz című lap állítja: birtokukba kerültek Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyvei, amelyekből folyamatosan közöl részleteket – a legújabbak ma jelentek meg a Heti Válasz honlapján. Az MNO alábbiakban a weblapon megjelent vallomásokból(?) – és az arra adott reakciókból – idéz, leszögezve: a forrás eredetét nem vizsgáltuk.

Puch és Kodela?

„A Britton Holding csoport hátterében állt egy olyan baráti kör, amelynek az volt a szerepe, hogy a részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén kapcsolataik felhasználásával segítséget nyújthassanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFB-igazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd. Ezekkel a személyekkel folyamatos, szinte napi kapcsolatban álltam, illetőleg ők egymással is napi szinten egyeztettek„ – idézi Kulcsár Attila tavaly szeptember 22-i vallomását a Heti Válasz. A lap internetes oldalán szereplő cikk szerint az exbróker így vallott: „volt még több olyan eset, amikor kormányzati megrendelésért cserébe pénzösszegeket juttattam bizonyos személyeknek, például a Prudent- Invest Befektetési Alapkezelő Rt. privatizációja kapcsán. 2002 nyarán Puch László és Mészáros János felajánlotta nekem, illetve a Britton-csoportnak, hogy ezt a befektetési társaságot az ÁPV Rt.-től kedvező áron lehetne megvásárolni. Puch László azt ígérte, hogy el is intézi ezt, amiért cserébe 20 millió forintot kért, de azt mondta, hogy ő ezt előre kéri, a privatizáció pedig majd egy jó fél év múlva történik meg. Ezt az összeget túlnyomórészt nem készpénzben fizettem ki Puch Lászlónak, hanem az ő kérése alapján egy gépkocsi (Peugeot 607) megvásárlásával, amely 14 millió forint körüli értékű volt. Mindez úgy történt, hogy a gépkocsit a Britton Kft. vette meg, majd átírta egy olyan személynek, akit Puch László jelölt ki. A Prudent-ügylet végül dugába dőlt, Puch László azonban sem a gépkocsit, sem a részére átadott készpénzt nem adta vissza”.

Puch László fentiekre a Heti Válasznak úgy reagált: „a lehető leghatározottabban kijelentem, hogy mindaz, amit Kulcsár Attila mint gyanúsított állít, nem felel meg a valóságnak. Meggyőződésem, hogy egy korrekt eljárás során az elmondottak tartalma könnyen tisztázható, és így kiderülhet, hogy nincs politikai cirkusz”. Kodela László szerint Kulcsár téved, nem voltak napi egyeztetések és állami megrendelések. – Határozottan cáfolom Kulcsár Attila állításait – írta a Heti Válasz megkeresésére.

„Csak egyszer ráztunk kezet”

„Azzal a szándékkal keresett meg Mészáros János, az MFB igazgatósági tagja, hogy meg lehetne vásárolni a Hungexpo Reklám Rt. bizonyos részvénycsomagját. Elküldött Puch László MSZP-pénztárnokhoz, hogy beszéljem meg az ügy részleteit. Meg is állapodtam vele, hogy a Britton-csoport megvásárolja ezt a részvénycsomagot. Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője pedig Erős Jánossal tárgyalt, mert a Hungexpo Reklám Rt. egyik tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank volt. A tulajdonszerzésnek az volt a célja, hogy a Szerencsejáték Rt. reklámmegbízásaiból származó bevételek egy részéhez hozzájusson a Britton-csoport. Illetve, hogy ezáltal Puch László és Mészáros János is részesedjen a nyereségből. A részvénycsomag megszerzésére 2002 őszén került sor, értékesítése pedig hat vagy nyolc hónappal később történt. A tárgyalásokat minden esetben Kerék Csaba folytatta a fejlesztési bank vezérigazgatójával, Erős Jánossal, én ezeken nem voltam jelen, az ott történtekről Kerék Csabától szereztem tudomást. (…) Mészáros János több alkalommal kért tőlem összegeket azzal, hogy azokat a kormányzati megrendelések folyamatos biztosítása érdekében fogja továbbadni. Mészáros János elmondása szerint a készpénzt Puch Lászlónak és Erős Jánosnak továbbította” – idézi Kulcsár vallomását a Heti Válasz.

Erős János, az MFB vezérigazgatója a lapnak adott interjújában kijelentette: szánalmat érez az egész helyzet iránt. – Ad abszurdum még azt is kész vagyok elhinni, hogy Kulcsár úr igaznak gondolja, amit mond. Lehetséges, hogy neki nem mondtak igazat” – kommentálta. – Kulcsár idézett állításával szemben soha nem tárgyaltam Kerék Csabával. Egyszer ráztunk kezet – itt a folyosón – jelentette ki az MFB vezérigazgatója, hozzátéve: beszélt Mészáros Jánossal is, aki „váltig tagadta a vádakat”. – Ettől függetlenül fel fogom kérni a bank belső ellenőreit, hogy vizsgálják ki: volt-e neki vagy bármely igazgatósági tagnak ”valamifajta ráhatása„ az apparátusra – jelentette ki a vezérigazgató, aki „szeretne hinni „Mészáros ártatlanságában, aminek ellenkezőjét – jegyezte meg – még senki sem bizonyította.

A Synergon és Kulcsár?

A lap által idézett jegyzőkönyv szerint 2002 második felében Czakó Ferenc, a Synergon Rt. vezérigazgatója azzal kereste meg Kulcsárt, hogy segítsen kormányzati megrendelésekhez juttatni a céget. Az exbróker állítólag Baja Ferencben találta meg a Synergon kormányzati szintű segítőjét, aki állítólag tíz százalékos jutalékrátával dolgozott. „Tudomásom szerint Baja szerződést is kötött a Synergon Rt.-vel, (…) két ilyen szerződés is létrejött, az egyik kb. egymilliárd forintos, a másik kb. 300 millió forintos nagyságrendben. El tudom mondani azt is, hogy Baja Ferenc 10 százalékának kiegyenlítésére oly módon került sor, hogy a Synergon Rt. egyik hasonló nevű londoni leányvállalata tanácsadói szerződést kötött a Montrade Ltd.-vel, és ennek keretében a synergon londoni cége a 10 százaléknyi pénzösszeget átutalta a Montrade Ltd. Londonban, a Barclays Banknál vezetett számlájára. Erről a számláról Schönthal Henrik a Montrade Ltd. magyarországi számlájára utalta a pénzösszeget, majd ezt követően El Abed Hasan az átutalt pénzösszeget készpénzben felvette, és (…) én adtam át Baja Ferenc részére. Az elmondottakon túl annyi szerepem volt még az ügyletben, hogy Baja Ferenc velem közölte azt, hogy a Synergon milyen feltételekkel benyújtott pályázat esetén tud nyerni. Tudomásom szerint ezen két ügylettel kapcsolatban Czakó Ferenc és Baja Ferenc személyesen nem találkozott, kizárólag rajtam keresztül tartották a kapcsolatot, későbbiekben azonban Czakó Ferenc elkérte tőlem Baja Ferenc mobilszámát, így közvetlen kapcsolatba kerültek. Azt tudom, hogy a személyes találkozó létrejött, Baja Ferenc vissza is igazolta nekem” – írja a Heti Válasz.

Baja Ferenc államtitkár a lapnak „büntetőjogi felelőssége tudatában” kijelentette: „semmilyen minőségemben sem a K&H Bankkal, sem annak vezérigazgatójával, sem Kulcsár Attilával nem álltam, nem állok üzleti és ügyfélkapcsolatban, a minden alapot nélkülöző hivatali vesztegetéssel kapcsolatos állításokat is határozottan visszautasítom”. A Synergon Rt. mindeddig nem kommentálta érdemben a vádakat, csupán annyit jelzett a Heti Válasznak: a Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyveiben szereplő állítások hitelessége eleve bizonytalan; ”társaságunk kommunikációs gyakorlata alapján ilyen jellegű megkeresésekkel érdemben nem foglalkozunk„. „A kétséges forrású információkra alapított cikk erősen árthat a Synergon Rt. jó üzleti hírnevének, így közöljük, hogy annak megjelentetése esetén jogi eljárásokat fogunk kezdeményezni Önökkel, illetve a cikk szerzőjével szemben” – írták a Heti Válasz megkeresésére.

Csillag és Bitvai

A lap szerint vallomásában Kulcsár Csillag István egykori gazdasági miniszterről is szót ejtett: 2002 végén, 2003 elején Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatója 50 millió forintot kért tőle, hogy Csillagon keresztül elintézze: a Magyar Fejlesztési Bank ne adjon hitelt a Pannonplast menedzsmentjének. Ha ugyanis ad, meg lehetett volna akadályozni a Britton-csoport benyomulását a Pannonplast Rt.-be. Kulcsár leszögezte: nincs tudomása arról, hogy Bitvai ténylegesen továbbadta-e a pénzt harmadik személynek – írja a lap. Csillag István válaszlevelében arról tájékoztatta a Heti Választ: „a PSZÁF határozatának nyilvánosságra kerülését követően általam haladéktalanul elrendelt vizsgálat következményeképpen Bittvai Miklós munkaviszonyát rendkívüli felmondással (…) megszüntettem, egyúttal az Állami Autópálya Kezelő Rt. igazgatóságából visszahívtam. Az ÁAK Rt. a vizsgálat által feltárt cselekmények miatt utasításomra csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt büntetőjogi feljelentéssel élt”.