Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a BT soros, dán elnökségéhez írt levélben szorgalmazta a csapatok júniusban lejáró küldetésének módosítását.
A BT 2004. június 8-án elfogadott 1546. számú határozatában döntött úgy, hogy 12 hónapon belül felülvizsgálják az Irakba küldött erőkről szóló határozatot, illetve arról, hogy a mandátum az iraki kormány kérésére is megváltoztatható. A BT május 31-én vizsgálja felül a nemzetközi erők iraki mandátumát, s dönt annak esetleges meghosszabbításáról. A csapatok iraki tartózkodását eredetileg a testület 2003. október 16-i, 1511-es határozata tette lehetővé.
Zebari kérését indokolva kifejtette: „A biztonsági erők, a megerősítésükre tett folyamatos erőfeszítéseink ellenére, még nem képesek teljes felelősséggel szavatolni a nemzet biztonságát és az országhatárok védelmét”. Hozzátette: „Országunk fegyveres felkeléssel néz szembe”. Az ISS londoni stratégiai kutatóintézet jelentése szerint az arab országban a fegyveres ellenállás újjászerveződésével kell számolni.
Irak az elmúlt esztendők egyik legvéresebb időszakát éli a választások után; csak az elmúlt napokban meghaladta a 70-et a robbantások, lövöldözések halálos áldozatainak száma.
Magyarország 2004 végén kivonta csapatait Irakból. Mint ismeretes, a döntést éles vita követte a kormánypártok és az ellenzék között. Míg a legnagyobb ellenzéki párt nem adta beleegyezését ahhoz, hogy a magyar csapatok a jóváhagyott időpontnál tovább, az iraki választásokig maradjanak, a 2005-ös iraki voksolást az MSZP ugyanis fordulópontnak tartotta. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ragaszkodott volna ahhoz hogy március 31-ig szolgáljanak Irakban a magyar katonák.
”Előttünk van az iraki politikai rendezés egyik legfontosabb feltétele, az iraki választások január végén. Ezt követően megteremthetőek a demokratikus rend, a nyugalom, a biztonság feltételei„ – mondta Gyurcsány Ferenc a Hősök terén, ahol a sorkatonaság eltörlését ünnepelték.
