Kötött marad a gyógyszerek árrése
Továbbra is kötött marad a gyógyszerek árrése, vagyis nem lehet jelentős árverseny, a patikusok csak lefelé térhetnek el az ajánlott ártól. A többség ugyanis azt a kormány által támogatott módosító javaslatot fogadta el a gyógyszertörvényhez, hogy a gyáraktól kapott árengedményeket a gyógyszerészek kötelesek továbbadni a vevőknek. A képviselők túlnyomó része elutasította azt az indítványt, amely megkönnyítette volna az éjjel-nappal nyitva tartó, valamint a bevásárlóközpontokban működő gyógyszertárak megnyitását. Minderről a jövő hétfőn még zárószavazást tartanak.
Tiltakozó megmozdulásokat ígérnek a gyógyszerészek
– Ha nem vonják vissza az egységes patikai gyógyszerár megszüntetésére, az árrésre és a patikalétesítés liberalizálására vonatkozó indítványokat, tiltakozó megmozdulásokat tartanak a gyógyszerészek – mondta korábban a Világgazdaságnak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke. Eddig 130 ezer aláírást gyűjtöttek, és a múlt pénteki nagygyűlésükön kérték az egészségügyi minisztert és a parlamenti pártok vezetőit ügyük támogatására. Rácz Jenő miniszter arról biztosította a gyógyszerészeket, hogy a kormány visszavonta a patikaalapítás liberalizálására tett javaslatát. Hávelné szerint az esetenként tíz forintot sem érő kedvezmények nem vonatkoznak minden patikára, ennek ellenére készek a pénzügyi és az egészségügyi tárcával közösen kidolgozni, hogyan juthat el az a betegekhez. De kitartanak a minden gyógyszerre vonatkozó, egységes ár mellett.
Kuncze: Nem egyeztetett módosítások kerültek az Országgyűlés elé
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a gyógyszerészekkel nem egyeztetett módosítások kerültek az Országgyűlés elé, és elismerte, hogy a lakosság ellátását javító internetes gyógyszerrendelés vagy a házhoz szállítás költségigényes. Márpedig a magyar kiskereskedelmi árrés az EU-átlagnál tíz százalékkal kisebb, 15 százalék.
Mikola István, a Fidesz egészségügyi egyeztető fórumának elnöke pártja nevében tiltakozik a jelenleg jól működő gyógyszerellátás megbontása, a lakosság terheit tovább növelő intézkedések ellen – írja a Világgazdaság.
Áder: A kormány átgondolt javaslatot terjesszen a parlament elé
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a Fidesz-frakció ma délelőtti ülését követően közölte: csak olyan javaslatokat támogatnak, amelyek a betegek helyzetét érdemben javítják. – Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a kormány által támogatott javaslatok között nincs ilyen – írja közleményében, hozzátéve: felkérik képviselőtársaikat, hogy az átgondolatlan, a betegek és a gyógyszerészek érdekeit veszélyeztető javaslatokat ne támogassák. „Felszólítjuk a kormányt, hogy ha a lakossági gyógyszerellátás helyzetén valóban javítani szeretne, akkor gyógyszeráremelések helyett a szakmai szervezetekkel egyeztetett, átgondolt javaslatot terjesszen a parlament elé” – írja Áder János.
Frajna: A programban az eddigiekhez képest csak a drágulás mértéke az új
Frajna Imre fideszes képviselő az újabb gyógyszeráremelésekről tett fel kérdést az egészségügyi miniszternek – írja a fideszfrakcio.hu. A politikus rámutatott, hogy az új intézkedések hatására 1220 gyógyszer drágul, miközben csupán 200 termék ára lett olcsóbb. „Ez, akárhogy is számoljuk, 6:1 a drágulás javára„ – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Frajna Imre arról is szólt, hogy a meghirdetett programban az eddigiekhez képest csak a drágulás mértéke az új. Ilyen hatalmas áremelésekre nem emlékeznek a betegek – fűzte hozzá.
Rácz: Csak elméletileg lesz alacsonyabb a gyógyszerek ára
Rácz Jenő szakminiszter szerint az intézkedéssel csupán az azonos hatású gyógyszerek generikus programba történő bevonását készítették elő. Mint mondta: a betegek a Doktor Info rendszer segítségével telefonon és interneten keresztül egyaránt tudakozódhatnak a gyógyszerek hatóanyagairól. Frajna Imre azt hangsúlyozta, hogy csak elméletileg lesz alacsonyabb a gyógyszerek ára, mert a gyakorlatban többet kell fizetni érte. Rácz Jenő szerint az orvosoknak kötelességük, hogy a hatóanyagra felhívják a betegek figyelmét.
További döntések az Országgyűlésben
Véglegesen döntöttek a száz lépés programjába tartozó munkaügyi törvényjavaslatokról. E szerint november 1-jétől a munkanélküli ellátás helyébe álláskeresési támogatás lép azok számára, akik előtte legalább egy évig dolgoztak és együttműködnek a munkaügyi hatósággal. Ez az első 3 hónapban az eddigi járadéknál magasabb, a korábbi bértől függően 34 és 68 ezer forint között mozog. A következő félévben viszont csak a minimálbér 60 százaléka jár, ami jelenleg 34 ezer forint; ez a most kapott összegnél kevesebb.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségét bővítik és kiterjesztik a háztartásokra; ez lehetővé teszi, hogy az alkalmi munkából élő emberek közül többen szerezzenek jogosultságot nyugdíjra és egészségügyi ellátásra. Végül ide tartozik, hogy hét évvel a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése után újra lesz társadalmi ellenőrzés: az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának, valamint a kormánynak 3-3 megbízottjából áll majd, a nyugdíjbiztosítás hasonló testületében ezen kívül az Idősügyi Tanács 2 küldötte is részt vesz.
Az Országgyűlés elfogadta az építőipari feketemunka visszaszorítását célzó törvényjavaslatot, így gyakorlatilag adócsalásnak számít ezentúl, ha valaki feketén foglalkoztat. Az új jogszabály értelmében a vállalkozót akár 20 millió forintra is büntethetik, ha papírok nélkül foglalkoztatja dolgozóit. Azt a céget pedig kizárhatják a közbeszerzésből, amely sorozatosan megsérti a feketemunka tilalmát.
Az 55 évesnél idősebb főállású mezőgazdasági termelők idén ősztől nyugdíj előtti támogatást kaphatnak a költségvetésből, ha földjüket bárkinek ajándékba átadják vagy eladják. Ez egy uniós program része, 80 százalékát az Európai Unió fedezi, és független attól a most is létező lehetőségtől, hogy aki a Nemzeti Földalapnak adja át a földjét, az ennek fejében életjáradékot kap.
Új törvényt hoztak a budapesti 4-es metróvonalról, amely a Keleti pályaudvar helyett így már a Bosnyák térig épülhet meg. Azt az ellenzéki javaslatot viszont elutasította a többség, hogy a budai végállomás a Kelenföldi pályaudvar helyett a Budaörsi úti virágpiacnál legyen. Arról is döntött az Országgyűlés, hogy a földalatti vasútvonalak fölötti ingatlanok tulajdonosai milyen kártalanításra jogosultak és milyen esetekben lehet kisajátítani az ilyen épületeket.
Polt Péter egyik válaszát elfogadták, a másikat nem
A többség elutasította Polt Péter legfőbb ügyész válaszát Dávid Gyula szocialista képviselő interpellációjára, aki azt kérdezte, megvizsgálják-e megfelelően a német hatóságok kéréseit, mielőtt a magyar vállalkozók ellen ott folyó eljárások során Magyarországon házkutatásokat és más nyomozati cselekményeket végeznek. A legfőbb ügyész elmondta: a nemzetközi szerződések szigorúan előírják, hogy a jogsegély keretében kötelező teljesíteni minden kérést, ha az megfelel az egyezmény előírásainak. Azt tehát a magyar ügyészség nem vizsgálhatja, hogy a német nyomozó hatóság kellően bizonyítja-e állításait vagy gyanúját.
Dávid Gyula képviselő ezzel szemben úgy látja: vissza kellene utasítani a külföldi kérést, ha például a magyar vállalkozó ellen felhozott vád tárgya nálunk nem számít bűncselekménynek. Szerinte így lépett fel a lengyel ügyészség. Az interpelláló nem fogadta el a választ, ennek nyomán a képviselők többsége sem, ezért a téma az alkotmányügyi bizottság elé kerül.
Nagy többséggel elfogadták viszont Polt Péter válaszát egy másik interpellációra, amelyben Csáky András MDF-képviselő azt kifogásolta, hogy egy egykori titkosszolgálati besúgó, Arató András lemezlovas védelmében büntetőeljárást indítottak az előéletét nyilvánosságra hozó újságíró és főszerkesztője ellen, noha a képviselő szerint az ilyen tények nyilvánosságra hozatala közérdek.
A legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem közölhető ilyen adat arról, aki most nem közéleti személy. Ezt a választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, de MDF-es frakciótársain kívül három fideszes és 12 kormánypárti értett vele egyet, ez a téma tehát nem lesz bizottsági napirenden.
Répássy: Lendületben a „Gyurcsány-kommandó”
Répássy Róbert a „Gyurcsány-kommandó” tevékenysége kapcsán intézett kérdést a belügyminiszterhez. A képviselő azért bírálta a minisztérium irányítása alatt álló rendőrséget, mert az utóbbi időszakban többször is előfordult, hogy a gyülekezési joggal való visszaélésre hivatkozva polgárokat vett őrizetbe. Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy májusban a Bibó-szobor avatásán a miniszterelnök ellen csendben transzparenssel tiltakozó polgárt kísértek be, míg júniusban a bevándorlási hivatal tevékenységét kritizáló sajtótájékoztatót akadályoztak meg a rendőrök. A képviselő szerint mindkét esetben arra hivatkozott, hogy az őrizetbe vettek visszaéltek a gyülekezési joggal.
Lamperth Mónika szerint, ha valaki politikai transzparenst visz magával, már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik. Hozzátette: lehetőség van rá, hogy az érintettek jogorvoslattal éljenek.
Répássy Róbert emlékeztetett: Lampreth Mónika Mádon tartott sajtótájékoztatót, míg az SZDSZ, szintén táblákkal, a Tetthely sorozatával jelent meg rendszeresen közterületen. Rájuk mégsem szólt senki – tette hozzá. Tiltakozásuk Gyurcsány Ferencen kívül kit zavart, mitől fél a Belügyminisztérium – kérdezte Répássy.
Lamperth Mónika elmondta, hogy ő nem fél senkitől.
Fogyatkozott a Fidesz-frakció
Kilépett a Fidesz-frakcióból Gyimesi József; a képviselő függetlenként folytatja munkáját az Országgyűlésben. A szombathelyi politikus-ügyvéd az 1998-as választásokon a Fidesz jelöltjeként Vas megye 1. számú választókerületében lett képviselő. A 2002-es választásokon megyei listán jutott mandátumhoz. A Távirati Iroda úgy értesült, hogy Gyimesi Józsefet a nagyobbik ellenzéki párt nem kívánja indítani a 2006-os parlamenti választáson, és a politikus nem csak a frakcióból, hanem a pártból is kilépett.
Arnóth: Rejtélyes folyamatok zajlanak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál
Arnóth Sándor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárához intézett interpellációjában megkérdezte, hogy a tárcánál hány korábbi munkatárs, vagy épp régi ismerős dolgozik, amióta Kóka János a miniszter? Rendben lévőnek tartják-e, ha 20-30 éves szakmai múlttal rendelkező nagytekintélyű embereket bocsátanak el a tárcától? Fel tudná-e tételesen sorolni a 742 kilométer gyorsforgalmi útszakaszokat, melyeket 2002 és 2006 között adnak át?
Dióssy Gábor politikai államtitkár válaszában elmondta: ma ugyanannyi munkatársa van a minisztériumnak mint egy éve, holott 85 munkatársat a feladatukkal együtt átvettek egy másik minisztériumtól. Szerinte három elenderes kolléga van a minisztériumban, egy titkárnő és egy másik személyes munkatárs. A politikai államtitkár hosszan sorolta, hogy 431 kilométer autópálya épül, a 800 kilométer csak választási ígéret volt – ismerte el.
Arnóth Sándor viszontválaszában rámutatott: nem csak új feladatokat kapott, de le is adott a minisztérium feladatokat, tehát érthetetlen, miért nem lett kisebb a létszám, ha még el is küldik az embereket. Elmondta azt is, hogy három volt elenderes munkatársnál többről tudnak a minisztériumi dolgozók. Meglepődött, hogy az államtitkár „mint cica a cérnába, úgy belegabalyodott az autópálya-építés körüli kilométerek számlálásába”.
Forrás: fideszfrakcio.hu, Magyar Rádió, klubradio.hu
vlagyimir putyin
Putyin: Európa Oroszország összeomlására játszott
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!