Jelentősen csökkennek a vissza nem térítendő állami támogatások

A piacfejlesztő modellt javasolja a piachelyettesítő helyett a gazdasági tárca a kis- és középvállalkozások fejlesztésének új koncepciójában. A vissza nem térítendő közvetlen támogatás 71 százalékról tízre csökkenne a tervezet szerint, míg a hitelprogramoknak a felhasznált forrásokban való részesedése növekedne.

Új koncepciót készít a kis- és középvállalkozások fejlesztésére a gazdasági tárca: a Világgazdaság birtokába került munkaanyag szerint a minisztérium a meglévő források egyes programelemek közötti felhasználásának átalakítását tervezi.

A javaslat szerint 71 százalékról tízre csökkenne a vissza nem térítendő közvetlen támogatás aránya, ám a hitelprogramoknak a felhasznált forrásokban való részesedése tíz százalékról ötvenre nőne. A tőkeprogramoknál tervezett 15 százalék egy százalékos emelkedést jelentene, a nem pénzügyi szolgáltatások pedig a jelenlegi öt százalék helyett 25-tel részesedhetnének a felhasznált forrásokból.

A gazdasági tárca szerint bővültek a vállalkozások külső finanszírozási forrásai az elmúlt években, viszont a magyar cégek sokkal kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban működő vállalkozások, hiszen az utóbbiak 15-20 százaléka gazdálkodik hitel nélkül, addig a hazaiaknál ez az arány 80 százalékot tesz ki. A tőkefinanszírozásban is hasonló mértékű az elmaradás.

A minisztériumnál problémaként említik, hogy a kisvállalkozások nem jutnak elegendő információhoz, valamint a szabályozási környezet sűrű változásai, a gazdálkodás magas adminisztratív és adóterhei indokolatlanul korlátozzák a vállalkozások mozgásterét.

A tervezet munkaanyagában a közvetlen vállalkozásfejlesztésre két alternatíva olvasható. A piachelyettesítő modell a közvetlen támogatásokra, támogatott hitelekre és alacsony hozamkövetelményű tőkebefektetésekre épülő jelenlegi gyakorlat folytatását jelentené növekvő uniós és hazai források felhasználásával. A tárca szerint ez a megoldás nem igényel reformokat, illetve közvetlenebb kormányzati ellenőrzést tesz lehetővé a források kiosztása felett, míg hátránya, hogy alacsony hatékonysággal működik, csak kevés vállalkozás részesül belőle, és nem elég nagy a gazdaságfejlesztési hatása.

A gazdasági tárca ezzel szemben a piacfejlesztő modellt javasolja, mely a fejlesztési források piackonform elosztása és a finanszírozáshoz szorosan kötődő tanácsadási tevékenységre épül, a nemzetközi gyakorlatban már bevált hitelezési és tőkebefektetési pénzügyi eszközök alkalmazásával. Ezáltal a rendszer valamennyi résztvevője motivált lesz a legnagyobb jövedelemtermelési többlet elérésében, amely a források sokkal hatékonyabb felhasználását és nagyobb vállalkozói kör elérését teszi lehetővé. Ez a modell reformok megvalósítását feltételezi, de alkalmazásával programok folytatására akkor is jó esély lenne, amikor a bevonható fejlesztési források csökkennek.

A minisztérium szerint a javasolt fejlesztéspolitikai irány hatékonyabban szolgálná a foglalkoztatás bővítését a kis- és középvállalkozói körben, nagyobb mértékben járulna hozzá a területi különbségek kiegyenlítéséhez, és az öngondoskodás koncepciójára épülne. A kkv-fejlesztési politika fontosabb eszközeiben szerkezeti és tartalmi módosításokat tervez a tárca, amely az új elvek alkalmazásától azt reméli, hogy egy nagyságrenddel nő a fejlesztési politika hatékonysága.

(Forrás: Világgazdaság)