Hamarosan életbe léphet azon uniós gépjármű-biztosítási irányelv, amelynek egyik legfontosabb újdonsága szerint a huszonöt tagállam bármelyikében elszenvedett baleset következményeiért a károsult saját országában is közvetlenül perelheti a felelősségbiztosítót – írja a Napi Gazdaság.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás uniós szabályainak változásait a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szakjogásza ismertette a lappal.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. kormányrendelet hatálybalépésével hazánk átültette nemzeti jogunkba az Európai Unió 4. számú autóbiztosítási irányelvének rendelkezéseit. (A hatálybalépéskor egyébként Brüsszelben már javában folytak a 5. sz. direktíva előkészítő munkálata is.) Ennek oka egyebek közt az volt, hogy az 1980-as évek közepén megszabott minimális fedezeti összegek már nem feleltek meg az életviszonyoknak. Továbbá: egyre több egyéb szabályozási igény merült fel, többek között a nemzeti kártérítési jogok harmonizációjával kapcsolatos felvetés is, noha ehhez egyes nagyobb tagállamok – például Németország – már kezdettől fogva igen szkeptikusan álltak hozzá.
A jogalkotó munka során az Európai Parlament (EP) nagy többséggel javasolta, hogy a minimális fedezeti összeg (úgynevezett limit) személyi sérülés esetén káreseményenként ötmillió euró, dologi károknál káreseményenként kétmillió euró legyen. A tagállamoknak lehetőséget kell adni, hogy a limitek bevezetésére ötéves átmeneti időt vegyenek igénybe. Továbbá: a garanciaalapnak (a magyar jogszabályban: kártalanítási számla, KSZ) ismeretlen gépjármű okozta kár esetén meg kell térítenie a dologi kárt (is), ha a baleset a károsult kórházi kezelését szükségessé tevő személyi sérüléssel is járt.
Az úgynevezett kártörténeti (bónusz-malusz) igazolást a szerződés érvényessége során, illetve annak megszűnését követő három hónapon belül kérelemre ki kell adni. Ennek a szerződés egész futamidejére vonatkoznia kell, a biztosító azonban korlátozhatja azt az utolsó öt évre. Az EP annak tisztázásáért is síkraszállt, hogy a károsult a külföldi biztosítót a lakóhelye szerinti bíróságon is perelhesse. Szorgalmazta olyan központi szervezet létrehozását is, amelyhez a rendőrhatóságok megküldik a szabálysértési és egyéb iratokat a közlekedési balesetekről, hogy a biztosítók, illetve a károsultak onnan beszerezhessék azokat.
A közös álláspont azonban csupán bizonyos változtatásokat követően alakult ki. Eszerint a tagállamok választhatnak: személyi sérülések esetében a limitet személyenként egymillió vagy káreseményenként ötmillió euróban rögzítik. Dologi károk esetében káreseményenként egymilió euró a limit.
A dologi károkat is meg kell téríteni az ismeretlen gépjármű okozta kár esetén, ha egyúttal jelentős személyi sérülés is keletkezett. A dologi károk esetében legfeljebb ötszáz euró önrészesedés alkalmazható károsultanként.
Lényegileg nem változott a kártörténeti igazolásra vonatkozó javaslat: a biztosítóhoz vagy az általa megnevezett szervezethez intézett kérelem beadását követő tizenöt napon belül kell az igazolást eljuttatni a biztosítottnak. Az elkövetkező hónapok feladata a tavaly megalkotott kötelező biztosítási jogszabály módosítása lesz. Annak érdekében, hogy Magyarország is meg tudjon felelni az irányelvi kívánalmaknak, az idei nyártól számítva két év áll majd rendelkezésre.
JELENLEGI LIMITEK A MAGYAR JOGSZABÁLYBAN
1. Dologi károknál: káreseményenként 500 millió forint (2 millió euró)
2. Személyi sérülésnél: káreseményenként 1250 millió forint (5 millió euró)
JOGSZABÁYLOK
Az EU gépjármű-biztosítási irányelvei (2000/26 EK sz. és 2005/14 EK sz.)
(Napi Gazdaság)
vlagyimir putyin
Putyin: Európa Oroszország összeomlására játszott
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!