A „Szlovák Közösség” és az „Új Szabad Szlovákia ” plakátjai a városban félelmet keltettek, elsősorban a rozsnyói cigányok körében, akiket jó előre figyelmeztettek: jönnek a skinheadek. Az esemény előtt egy nappal a főleg romák által lakott lakótelep teljesen elnéptelenedett. Készenlétben voltak a szlovák rendőrség egységei is: a Bányászok terén folyamatosan szolgálatot teljesítettek. A téren többek között megerősített őrséget kapott Kossuth Lajos nemrég felállított egész alakos bronzszobra is. A szlovákiai magyarok által felállított szobor ellen akkor tiltakozott a „Szlovák Közösség” is. Rozsnyóra az előre bejelentett hátomszász fő helyett mindössze nyolcvan, fekete ruhát viselő fiatal neonáci jött el. A csoportosuláshoz később mintegy hatvan idősebb ember is csatlakozott. Az uniformisba öltözött neonácik katonás menetben, szlovák, román és szerb zászlókkal vonultak végig a ©afárik utcán. Néhány öregember hanggal is kifejezte csatlakozását, de voltak olyanok is, akik nem értették, miért van kint a rendőrség. – Amikor a magyarok ünnepelnek, akkor bezzeg nincsenek itt – mondták.
Marián Kotleba a szervezet szónoka felolvasta a magyar és szlovák nemzet történelmének negatív kapcsolódási pontjait. A felolvasásban sokat emlegette Kossuthot, s a résztvevők általános fujozás mellett kifogásolták, hogy Klapka és Kossuth szobrokat kaphatott Szlovákiában. Eközben tömegével távolítják el a szlovák szimbólumokat, és helyükre magyar szimbólumok kerülnek. Időnként olyan jelszavakat skandáltak, mint „Ide nem kell Kossuth!, Szlovákiát nem adjuk!, Trianon érvényes!, Rendet akarunk és jogot!, Szlovákiában szlovákul!” Az összegyűltek Trianont és a franciákat éltették, s elhangzott a francia himnusz is. A résztvevők nemcsak a magyarokat szidták, hanem a zsidókat és a cigányokat is. Kotleba szerint az MKP a romákat saját választási sikeréhez használja fel, s az sem helyénvaló, hogy ennyi támogatást kap ez az etnikum. Az esemény szevezői elmondták: örülnek, hogy Rozsnyón is laknak hű szlovákok, és felhívták a város polgármesterének figyelmét, hogy a Kossuth-szobrot mihamarabb tüntesse el. Az esemény végén többen a szobrot, illetve a mellette lévő, magyar zászlóval befont koszorúkat is leköpdösték.
A „Szlovák Közösség” internetes oldalán olvasható a trianoni döntés alkalmából tett nyilatkozatuk is: „1920. június 4. olyan európai nemztekneknek, mint a szlovákok, románok, vagy éppen a szerbek a szabadságot jelentette az Osztrák-Magyar monarchia, a népek börtönéből történő felaszabadulás után. A magyar nemzet genocídium-politkája szűnt meg szerződés létrejöttével, amellyel a magyar irredentizmus képviselői mind a mai napig nem békéltek meg. Ők azok, akik Trianon revízióját szeretnék, miközben törekvésük csak feszültséget teremt, és nem közvetlenül ugyan, de háborúba taszíthatja az Európai Uniót. Az EU politikája ugyanis megteremti a háború kitöréséhez szükséges feltételeket. Az EU egy anonim diktatúra pozíciójából kényszeríti rá a nemzeteket idegen eredetű értékek és ideálok keregtésére. Területi követelések, a világhatalom katonai agressziója, globalizáció és az iszlamizáció, a nem kölcsönös nemzetiségi jogok kikényszerítése, problémás etnikai csoportok értékelése a többségi nemzet kárára, kisebb államok gazdasági kolonizációja nem feltételeznek hosszú életet az Európai Uniónak. A jelen és a jövő Európájának igazi arcát Koszovó mutatta meg. Az albán drogmaffia által végrehajtott szerb nemzeti genocídium a NATO támogatásával mind a mai napig folytatódik, és felkavarja ezzel a Szerbiához elválasztathatatlanul hozzátartozó tartomány életét. Hasonló sors várhat Macedóniára is. Ki lesz a következő? Görögország? Szlovákia? Éppen ezért az EU-t újkori népek börtönének tartjuk, amelynek nincs szüksége erős nemzetekre, csak alázatos rabokra!” – áll az állításuk szerint tíz éve létező, de valójában csak két-három éve aktivizálódó csoport közleményben.
A szlovákiai magyarok legjelentősebb megemlékezése a trianoni diktátum aláírásának 85. évfordulója alkalmából a Királyfiakarcsán „A magyarság nem pusztul – tisztul” jelszóval tartott Felvidéki Nemzeti Emléknap volt. Az eseményen többek között bírálták a jelenlegi, nem kellőképpen nemzeti budapesti kormányt. A megemlékezésen több, a témával kapcsolatos táncot, dalt mutattak be, majd ökumenikus istentisztelet zárta a megemlékezést. A református lelkész többek között nemzetgyilkosokról beszélt, akik lehetővé tették, hogy tavaly december 5-én egy második Trianont is megéljen a magyar nemzet. Később a helyi kultúrházban Koltay Gábor „Velünk élő Trianon” című filmjét vetítették le. A rendezvényen a film készítője is megjelent. A rendezvény fő szervezője és szónoka Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke volt. A szlovákiai magyar politikus szerint a magyar nemzetre a „nemzetközi jog erejével mondták ki 1920. június 4-én a halálos ítéletet”. A rendezvényen felbukkant Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere is.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
