Az 1989-es romániai forradalom feltárására hivatott ügyészségi eljárásban is gyanúsítottként szerepel Ion Iliescu volt államfő, erősítette meg egy katonai ügyész, aki az esetében felmerült büntetőjogi paragrafusokat személyesen ismertette a volt államfővel egy korábbi kihallgatása során. Azt azonban nem részletezte, mivel vádolnák Ion Iliescut.
Korábbi sajtóértesülés szerint a volt román államfőt többek között népirtással, emberöléssel és háborús propagandával gyanúsítják a több mint ezer halálos áldozatot követelő romániai forradalom ügyében.
Ami pedig a másik ügyészségi eljárást illeti – a pont 15 éve történt bukaresti bányászjárások kivizsgálását –, a katonai ügyész elmondta: a volt államfő ügyvédjével a múlt héten ismertette, mivel gyanúsítja Ion Iliescut, akit néhány nap múlva ebben a minőségben fog kihallgatni Bukarestben.
Ez előtt 15 éve a bukaresti Egyetem téren két hónapig tartó diáktüntetést a sajtó szerint mintegy 40 ezer fős, úgynevezett rendteremtő tömeg verte le, köztük egy bukaresti gyár munkásai és sok ezer bányász, akik állítólag Iliescu kérésére érkeztek különvonatokon a fővárosba, de a diákmegmozdulást vérbe fojtók között a rendőrség és a titkosszolgálat emberei is jelen voltak bányásznak, munkásnak beöltöztetve.
Hivatalos adatok szerint hatan, a bányászjárások áldozatainak egyesülete szerint több mint százan vesztették életüket az erőszakos akcióban 1990 júniusában, Bukarestben.
(Szintén Iliesciu első elnöksége idején, 1990. március 19–21-én Marosvásárhelyen szervezett, magyarellenes pogromra került sor. A környező falvakból buszokon románokat tömegeit hoztak Marosvásárhelyre azt követően, hogy egy gyógyszertár bejáratára kétnyelvű feliratot függesztettek ki, emiatt a román tömegek több embert megvertek, majd a Vatra Romaneasca magyarellenes tüntetést szervezett, és a felheccelt tömeg magyar vért követelt: kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Március 19-én az RMDSZ székházát fejszékkel és dorongokkal ostromolták meg a románok. Mintegy 75 ember maradt az épületben, akiknek a később megérkező katonaság szabad elvonulást ígért, ám amikor kijöttek, az indulatoktól elvadult tömeg láncokkal és botokkal ütlegelni kezdte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő András súlyosan megsérült, fél szemére megvakult, és több bordája eltörött. Elemzők szerint a zavargókat a városközpontból néhány nap alatt kiszorító helyi magyarság bátor kiállásának köszönhető, hogy a kísérletként indított pogrom nem vezetett Erdély-szerte a magyarság „spontán” akcióként szervezett elűzéséhez. A több napig tartó zavargások számos sérültje, s az igazságtalan bebörtönzések miatt azóta sem vonták felelősségre a felelős vezetőket, így Iliescut sem – a szerk.)
radio.hu, kronika.gov.hu
origo.hu
Érkezik az első nagy havazás, mutatjuk hol és mikor
