Sorsdöntőek lehetnek a televíziós szereplések

Az irodákban már választási kampány van. Szervezik a stábokat, számba veszik az elkölthető pénzt, meghatározzák a reklámkontingenseket, fogalmazni kezdik az üzeneteket. A kereskedelmi tévék, a kampányspecialisták és a politikusok egyelőre jobbára egymás számára alkotnak stratégiákat.

MNO
2005. 06. 29. 6:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budapesten már elkezdődött az osztozkodás az utcai reklámfelületeken, holott még messze a 2006-os választási kampány. A Margit híd villanyoszlopait állítólag a Fidesz foglalta le magának, a Margit körút pedig a szocialistáké lesz. Aki azonban azt hiszi, hogy a jobb helyekért dúló csata „aki kapja, marja” alapon megy, téved: születnek ugyanis bizonyos egyezségek, megállapodások a kerületi önkormányzatokban. Ezekről persze keveset tudni, mint ahogy arról is: a durván 500-600 milliós, legálisnak tartott kampányköltségvetés a két nagy politikai alakzat esetében mennyi pénzzel fejelődik meg. Hozzáértők makacsul állítják, hogy a számla végösszege mind a Fidesznél, mind pedig az MSZP-nél elérheti majd az öt-hatmilliárdot.

– Aki azt hiszi, hogy óriásplakátokkal választást lehet nyerni, az téved – mosolyog az egyik párt kampánystábjának tagja, azt viszont állítja, hogy a közterületi reklámok elhelyezésénél fordul elő a legtöbb mutyi. Ám ettől függetlenül úgy véli, hogy a tulajdonosi háttér és a piaci verseny ismeretében komolyabb aránytalanságra nem lehet majd számítani, azaz egyik párt sem kerül majd túlsúlyba az utcán.

Az MDF már konkrét ajánlatokat kér, felvették a kapcsolatot azokkal a cégekkel, amelyek reklámhelyet tudnak a fórum számára rendelkezésre bocsátani. Szőke László, az MDF alelnöke azt mondta, természetesen lesznek televíziós, rádiós hirdetések, óriásplakátok, city lightok, szórólapok is, és remélik, hogy az MDF számára rendelkezésre áll majd az az összeg a kampányra, amelyet a törvény lehetővé tesz (azaz legfeljebb 386 millió forint).

A Fidesz egy hivatalos nyilatkozat szerint még nem döntött a „helyfoglalásokról”, sem az óriásposzterek, sem a city lightok, sem a reklámspotok tekintetében. Nyitrai Zsolt, a Fidesz kampányfőnök-helyettese lapunknak azt mondta, hogy a klasszikus kampányeszközöket alkalmazzák majd – ha hivatalosan is megkezdődik a választási hadjárat. Nyitrai szerint ugyanakkor a Fidesz kampánya során nem az óriásplakátok vagy a reklámok szerepe lesz a legfontosabb, hanem a személyes konzultáció.
Az Orbán Viktorhoz köthető nemzeti konzultáció – választási előzetesként – gőzerővel folyik. Az utcákon megjelentek az eseménysorozat óriásplakátjai, a Hír Televízió sugározza a reklámfilmet Kudlik Júliával.

Horn Gábor kampányfőnök azt mondja, pártja még nem döntött a lefoglalandó reklámhelyekről. Az SZDSZ ezzel megvárja annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelylyel a liberális választók igényeit és médiafogyasztási szokásait igyekeznek felmérni. Természetesen, míg néhány frekventált helyről folyhat már alkudozás, az azért nincs még eldöntve, hogy mondjuk a Fűzfa utca 2. tűzfaláról melyik párt képviselője mosolyog majd le ránk. Különben is, a mérések azt bizonyítják: legalább tíz óriásposzterre van szükség ahhoz, hogy valaki egyáltalán fölfigyeljen rá: látott valamit. Stábok, kutatócégek felmérések tucatjait készítik arról, kit, hol és hogyan lehet elérni – mivel lehet közelebb kerülni a potenciális választó agyához, szívéhez.

Kérdés az is, hogy a jövő évi parlamenti választások fizetett hirdetéseit vállalja-e minden média, mert 2002-ben például a Sláger és a Danubius Rádió nem sugárzott politikai reklámot, és a Magyar Nemzet – az Orbán-kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetésein túl – is elzárkózott a pártok hirdetéseitől. Információink szerint a Sláger nyit, a Danubius „még gondolkodik”. A Magyar Nemzet, amely jelenleg befogadója a fizetett politikai közleményeknek, a hivatalos kampányidőszakban nem jelentet meg párthirdetést – közölte a Népszabadsággal Liszkay Gábor főszerkesztő. Liszkay, mint elnök, ugyanezt fogja javasolni a Hír TV igazgatótanácsának is, a testület azonban később dönt az ügyben.

A két kereskedelmi televízió nincs rászorulva a politikai hirdetésekből származó bevételre. Kotroczó Róbert emlékeztetett rá, hogy választási hirdetések először náluk jelentek meg 2002-ben, de az RTL Klub „arcai” egy, a választáson való részvételre buzdító kampányfilmben is szerepet vállaltak. A választás felvezetését célzó stratégia kialakítása náluk a nyár végére várható. A TV 2 részéről Pánczél Andrea választási vitaműsorokat ígér a pártoknak, ősztől pedig egy új politikai magazint is indítanak. A TV 2 hírproducere azt mondta: az igazgatótanácstól kérnek majd állásfoglalást, hogy sugározzanak-e politikai hirdetéseket a kampány idején.

Több kampányszakértőt megkérdezve úgy tűnik, hogy a politikusok nagy része az adatbázisok szerepét misztifikálja. Ezek segítségével ugyanis közvetlenül tudnak eljutni a választókhoz. Igaz, a voksolás napján már nem szabadna őket megkeresni, mondjuk egy szavazásra buzdító sms-sel, de nem hivatalos beszélgetéseken hamar kiderül, hogy ezt az előírást aligha tartják majd be a pártok. Mindettől függetlenül az információs társadalom kellékei szerephez jutnak a 2006-os választásokon. Az e-mail, az sms jó szolgálatot tehet, s használható lesz a call-center is – bár nem biztos, hogy mindenki számára vonzó az ügyfélszolgálatoktól ismert géphang.

A stábok lassan összeállnak, de munkájuknak csak az eredményét szánják a nyilvánosságnak. „A főszereplők infrastruktúráját kell megteremtenünk – mondja egyikük. – Egy látogatás, egy kézfogássorozat, egy frappáns mondat mögött rengeteg munka van.” Ám ha egy párt vagy egy politikus nem tudja, hogy mit akar elmondani magáról – nincs az a csapat, amelyik ezt helyettesítheti.

Egy névtelenséget kérő, de a választási marketingben gyakorlott reklámszakember szerint a pártok pénzköltése csak a tévés spotok, sajtóhirdetések esetében ellenőrizhető. Ezzel szemben mérhetetlen összegek mennek majd el a „door to door” kampányra, vagyis a lakásokba postázott szórólapokra, telefonhívásokra, sms-ekre, a vélhetően egymást váltó utcai demonstrációkról nem beszélve. Ami az eddigi üzeneteket illeti, a szakember szerint „túlfáradhat” a kormány szidalmazása. A baloldal bízhat abban, hogy az ellenzék elbizakodottá vált. Ezzel szemben áll az, hogy az MSZP gyenge a riposztozásban – tette hozzá, kijelentve: a televíziós szereplések sorsdöntők lehetnek, érzelmeket csak a képernyőről tud ugyanis leolvasni a közönség.

A kampány kínálatában maga a tartalom még csak most kezd összeállni. Úgy tudni, hogy mind a Fidesznél, mind a szocialistáknál szó van külföldi szakértő alkalmazásáról. Ez utóbbiak nem csupán azt cáfolják, hogy a külföldi Ron Werber lesz, de azt is, hogy negatív kampányra készülnek. A többit meglátjuk – és ezzel aligha kell az év végéig várni.

Népszabadság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.