Hosszú távra szerette volna rendezni az eladósodott kórházak pénzügyi helyzetét az Egészségügyi Minisztérium, ezért konszolidációs, más szóval adósságkönnyítési programot hirdetett. A több mint 3 milliárd forintnyi támogatásra adósságuk nagysága alapján pályázhattak az intézmények, igaz, más feltételeket is teljesíteniük kellett. Így például fenntartójuknak – többnyire az önkormányzatoknak – hozzá kellett járulniuk az adósságkönnyítéshez (összesen 708 millió forinttal egészítették ki a minisztérium támogatását). A pályázóknak vállalniuk kellett továbbá, hogy racionalizálják működésüket. Például a területi szükségletekhez igazítják kapacitásukat, megszüntetik a kevés beteget ellátó osztályokat és szigorúbb gazdálkodást vezetnek be. A 33 pályázóból 30-an részesültek az összesen 3 milliárd forintos támogatásból. Azóta a kamatmentes hitelt 24 intézménynél vissza nem térítendővé minősítettek.
Sok helyen azonban az adósság újratermelődött. A 30 konszolidált fekvőbeteg-ellátó intézményből 14-nek ismét van lejárt szállítói tartozása, összesen 4,1 milliárd forint (ebből 3 milliárd a három egyetemi intézménynél) – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Jelentésében az ÁSZ kifogásolja, hogy az adósság keletkezéséhez vezető okokat a minisztérium nem tárta fel a program megkezdése előtt, így nem készült azok megszüntetésére stratégiai terv sem. Az ÁSZ a visszafizetési kötelezettség elengedését sem tartja megalapozottnak, mert az visszavetette a kórházak érdekeltségét a szakmai változások végrehajtásában, amelyek nem is valósultak meg maradéktalanul.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke – a testület elnökségének korábbi értékelését tolmácsova – elmondta: nem tartja igazán sikeresnek a konszolidációt, mert számos intézménynél újratermelődött az adósság. Hangsúlyozta: kezdetben támogatták a kezdeményezést, ígéretet kaptak ugyanis arra, hogy a programból kimaradt intézmények is részesülhetnek majd valamilyen anyagi segítségben. Amikor kiderült, hogy erre nincs pénz, akkor jeleztük, hogy a támogatás vissza nem térítendővé minősítésével nem értünk egyet – tette hozzá. Ez ugyanis diszkriminatív, főként azokkal az intézményekkel szemben, amelyek óriási erőfeszítések árán egyensúlyba hozták gazdálkodásukat. Másrészt igazságtalan azokkal szemben, akik pályáztak volna a pénzre, ha már kezdetben tudják, hogy azt nem kell majd visszafizetni. Golub Iván szerint nem is csak azok a kórházak részesültek a konszolidációból, amelyeknek arra a legnagyobb szükségük lett volna: egyesek például azért maradtak ki a támogatásból, mert fenntartójuk nem biztosította a szükséges önrészt.
A kórházszövetség elnökével szemben Rácz Jenő egészségügyi miniszter sikeresnek ítéli a programot. Mint mondta: 30 kórház közül 16-nak stabilizálódott a pénzügyi helyzete, ami nem sikerülhetett volna az adósságkönnyítési program nélkül. A fennmaradó 14 intézmény közül is mindössze 4-nél vannak nagyon súlyos gondok – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy nem terveznek újabb konszolidációs programot.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség