Adósságból adósságba

Harminc kórház adósságának felszámolásához több mint 3 milliárd forintot utalt át az Egészségügyi Minisztérium két és fél éve, ám a megsegített intézmények mintegy fele ismét rendelkezik lejárt határidejű tartozással.

Magyar Nemzet
2005. 07. 08. 22:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú távra szerette volna rendezni az eladósodott kórházak pénzügyi helyzetét az Egészségügyi Minisztérium, ezért konszolidációs, más szóval adósságkönnyítési programot hirdetett. A több mint 3 milliárd forintnyi támogatásra adósságuk nagysága alapján pályázhattak az intézmények, igaz, más feltételeket is teljesíteniük kellett. Így például fenntartójuknak – többnyire az önkormányzatoknak – hozzá kellett járulniuk az adósságkönnyítéshez (összesen 708 millió forinttal egészítették ki a minisztérium támogatását). A pályázóknak vállalniuk kellett továbbá, hogy racionalizálják működésüket. Például a területi szükségletekhez igazítják kapacitásukat, megszüntetik a kevés beteget ellátó osztályokat és szigorúbb gazdálkodást vezetnek be. A 33 pályázóból 30-an részesültek az összesen 3 milliárd forintos támogatásból. Azóta a kamatmentes hitelt 24 intézménynél vissza nem térítendővé minősítettek.

Sok helyen azonban az adósság újratermelődött. A 30 konszolidált fekvőbeteg-ellátó intézményből 14-nek ismét van lejárt szállítói tartozása, összesen 4,1 milliárd forint (ebből 3 milliárd a három egyetemi intézménynél) – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Jelentésében az ÁSZ kifogásolja, hogy az adósság keletkezéséhez vezető okokat a minisztérium nem tárta fel a program megkezdése előtt, így nem készült azok megszüntetésére stratégiai terv sem. Az ÁSZ a visszafizetési kötelezettség elengedését sem tartja megalapozottnak, mert az visszavetette a kórházak érdekeltségét a szakmai változások végrehajtásában, amelyek nem is valósultak meg maradéktalanul.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke – a testület elnökségének korábbi értékelését tolmácsova – elmondta: nem tartja igazán sikeresnek a konszolidációt, mert számos intézménynél újratermelődött az adósság. Hangsúlyozta: kezdetben támogatták a kezdeményezést, ígéretet kaptak ugyanis arra, hogy a programból kimaradt intézmények is részesülhetnek majd valamilyen anyagi segítségben. Amikor kiderült, hogy erre nincs pénz, akkor jeleztük, hogy a támogatás vissza nem térítendővé minősítésével nem értünk egyet – tette hozzá. Ez ugyanis diszkriminatív, főként azokkal az intézményekkel szemben, amelyek óriási erőfeszítések árán egyensúlyba hozták gazdálkodásukat. Másrészt igazságtalan azokkal szemben, akik pályáztak volna a pénzre, ha már kezdetben tudják, hogy azt nem kell majd visszafizetni. Golub Iván szerint nem is csak azok a kórházak részesültek a konszolidációból, amelyeknek arra a legnagyobb szükségük lett volna: egyesek például azért maradtak ki a támogatásból, mert fenntartójuk nem biztosította a szükséges önrészt.

A kórházszövetség elnökével szemben Rácz Jenő egészségügyi miniszter sikeresnek ítéli a programot. Mint mondta: 30 kórház közül 16-nak stabilizálódott a pénzügyi helyzete, ami nem sikerülhetett volna az adósságkönnyítési program nélkül. A fennmaradó 14 intézmény közül is mindössze 4-nél vannak nagyon súlyos gondok – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy nem terveznek újabb konszolidációs programot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.