A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnöke a jövőről szólva fontos irányelvnek nevezte, hogy ne Budapesten dőljön el, miként alakuljon az erdélyi magyarság sorsa, a meghatározott elvi alapok mentén azonban – mint mondta – szükség van a jó együttműködésre. Ezen stratégiai pontok közül Orbán Viktor kiemelte a lépésről lépésre megvalósuló autonómia, valamint a fejlesztési régiók kialakítását, s továbbra is fontosnak és aktuálisnak nevezte a szórványmagyarságot is érintő kettős állampolgárság megadását. Fontosnak nevezte továbbá a közös munkát az RMDSZ Brüsszelben megfigyelőként dolgozó képviselőivel. „Ezek azok a közös pontok, amelyek alapján a Fidesz megítéli egy adott együttműködés minőségét” – tette hozzá. A Fidesz elnöke leszögezte, az egész Kárpát-medencei magyarság nagyon rossz helyzetben van, problémáik ráadásul nem is politikaiak, hanem annál sokkal mélyebbek. Orbán Viktor szerint a bajok hátterében a tragikus demográfiai folyamatok és a drámai helyzetbe került kulturális és gazdasági tényezők állnak.
Orbán rámutatott, a magyar gazdaság az elmúlt időkben olyan rossz állapotba került, hogy nem tudja betölteni azt a húzószerepet, amelyre a határok túloldalán oly nagy szükség volna. Markó Béla lehetségesnek nevezte, hogy az erdélyi magyar erők egy közös ernyő alá álljanak be, s az RMDSZ van abban a helyzetben, hogy nyitott lehet, s az egységet megvalósíthatja. A Fidesz elnöke szerint az autonómia lehet az a közös cél, amely a még különböző irányba húzó erdélyi magyar erőket egységbe foghatja. Orbán Viktor tudatta, hogy ma megbeszéléseket folytat Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökkel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség elnökével.
A találkozót megelőzően a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktáborban Tőkés László nagy taps kíséretében leszögezte, soha nem állhatunk a posztkommunisták oldalára, ami az RMDSZ vezetőségét is súlyos identitásválságba sodorta. Bár a találkozó során a felek érezhetően több lépést tettek a megbékélés felé, Tőkés végül – utalva az RMDSZ vezetőségéből történt kiszorítására – képtelenségnek nevezte, hogy „akit kinyírtak, összefogjon azokkal, akik kinyírták”. Markó Béla szerint a magyar közösségen belüli viták nem a „jók” és a „rosszak” között zajlanak, hanem inkább a konzervatív és ultrakonzervatív erők között. „Kisebbségi létünkből adódóan mindannyian konzervatív politikusok vagyunk” – hangoztatta Markó olyan hagyományos értékek védelmét említve, mint a család, a nemzet és az autonómia.

Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek