Claude Simon 1913-ban született a madagaszkári Tananarive-ban. Anyját tízévesen elveszítette, nagyszülei nevelték tovább a dél-franciaországi Perpignanban. Párizsban, Oxfordban és Cambridge-ben tanult. 1936-ban fegyvert fogott a köztársaságiak oldalán a spanyol polgárháborúban, majd 1939-től a francia lovasság katonája lett. A II. világháborúban német fogságba esett, amelyből 1940-ben megszökött, és miután eljutott Franciaország „szabad zónájába”, felcsapott borásznak.
Első regénye a háború után, 1946-ban jelent meg A csaló címmel. Ezt követte A kifeszült kötél (1947), a Gulliver (1952), a Tavaszünnep (1954), majd 1957-ben jelent meg A szél, amelyet a kritika egyértelműen a noveau roman (új regény) műfajába sorolt.
A flandriai út (1960) című alkotásával vált külföldön is ismertté. A hírességet viszont a Történet megjelenése hozta el 1967-ben. A csaló, a Történet és az 1962-ben megjelent A nagyszálló – amely a spanyol polgárháború idején játszódik – együtt alkotja azt a trilógiát, amelyben Simon a saját emlékeiből dolgozott. 1973-ban jelent meg a Triptichon című regénye.
A Nobel-díjat 1985-ben kapta, mert „regényeiben költői és festői kreativitás ötvöződik az emberi lét elmélyült időtudattal történő ábrázolásával”.
Legutóbbi művét 2001-ben adták ki Le Tramway (A villamos) címmel. Az írás a szerző gyermekkorát és öreg éveit felidéző, megrázó intim körkép.
hvg.hu

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség