Az uniós csatlakozást követően egyre több idős korú külföldi dönt úgy, hogy Magyarországon tölti nyugdíjas éveit. Az adatok azt mutatják, hogy éppen a „jobb módú” államokból érdeklődnek: az OEP statisztikái szerint összesen mintegy 1500 „uniós” nyugdíjas él Magyarországon, közülük a legtöbben Németországból, Nagy-Britanniából. Ausztriából és Hollandiából érkeztek. Érthető a nagyobb figyelem, hiszen a nyugat-európai nyugdíjasok jóval olcsóbb megélhetést találnak itt, mint a saját országukban, vagyis ugyanakkora összegből messze magasabb életszínvonalat teremthetnek maguknak.
A nem uniós országok listáját Románia vezeti: innen tavaly 750 nyugdíjas települt át, számuk ma meghaladja az 5800-at. Az ukrán állampolgárok közül több mint kétezren kapják Magyarországon az öregkori ellátásukat. Az egyes feltételezésekkel szemben nem ugrott meg a számuk a csatlakozásunk után: tavaly alig több mint hatvanan települtek át.
Az uniós államok között az arányosság alapelve érvénysül: mindenkinek az az ország utalja a járandóságát – bárhol lakjon is –, ahol a járulékfizetést teljesítette. Ha valaki több országban szerzett jogosultságot, akkor az egyes országokban elért szolgálati idők arányában élvezheti az ellátást. Románia és a volt szovjet utódállamok esetében viszont a területi elv a meghatározó, vagyis mindig az az ország állapítja meg a nyugdíjat – a saját szabályai, mértékei szerint –, ahol az illetőnek állandó lakhelye van. Ez akkor is így van, ha valaki már nyugdíjasként települ át a másik országba, tehát ott egy napot sem dolgozott. Információink szerint az ennek a körnek kifizetett ellátás évente mintegy tízmilliárd forinttal érinti a költségvetés.
Ez is az oka annak, hogy az uniós csatlakozás óta folyamatosan zajlanak a tárgyalások az érintett országokkal a számunkra kedvezőtlen – és az uniós elveknek ellentmondó – szociálpolitikai megállapodások megváltoztatására. Bulgáriával, Romániával, a volt Jugoszlávia utódállamai közül Horvátországgal, Szerbia és Montenegróval, a volt szovjet utódállamok közül pedig Ukrajnával különböző stádiumban vannak az egyeztetések. Mivel nincs kitűzött határidő, egyelőre nem tudni, hogy a megújított szerződések mikor léphetnek hatályba.
Az idetelepülő külföldi nyugdíjasok közül sokan látnak fantáziát az ingtlanbefektetésekben. Főként a fürdővárosok kedveltek ebben a körben, különösen a Tisza-tó: Kiskörén, Abádszalókon például az elmúlt hónapokban több ingatlan tulajdonjogát szerezték meg németek, illetve hollandok – közölte a lap érdeklődésére Juhász István ingatlanforgalmi szakértő. A külföldi nyugdíjasok elsősorban a régi, de nem túl rossz állapotban lévő felújítandó parasztházakat keresik, és általában 10-15 millió forintot szánnak az ügyletre.
Vas megyében az idei év első felében összesen negyven ingatlanvásárlási kérelem érkezett be a külföldi állampolgároktól. Az igénylők több mint fele az idősebb korosztályhoz tartozik – tudta meg a lap a Vas Megyei Közigazgatási Hivataltól. A vásárolni szándékozók fele osztrák, 25 százaléka pedig német volt. Az igénylők között megtalálhatók továbbá amerikaiak, svájciak, hollandok, britek, illetve románok. A megyében az elmúlt évben összesen 196 kérelmet nyújtottak be, és az idén is hasonló érdeklődés várható.
Igen élénk a külföldiek ingatlanbefektetési kedve Győr-Sopron megyében: az első hat hónapban összesen 123 ingatlanvásárlási kérelmet nyújtottak be. Ebből 72 lakás, a többi pedig építési telek megvételére irányult. A megyei közigazgatási hivatal információi szerint a vásárlók döntő többsége itt is osztrák nyugdíjas, akik hosszabb időt szeretnének hazánkban tölteni.
Külföldi nyugdíjasok
(tajkártyával rendelkező, 1943 előtt született jogosultak száma 2004-ben, fő)
Románia 5 844
Ukrajna 2 170
Németország 976
Jugoszlávia 964
Oroszország 357
Bulgária 296
Lengyelország 199
Ausztria 189
Csehország 167
Kína 97
Összesen 12 891
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Ma még strandidő lesz, de készüljön, érkeznek a záporok!
