Ma, a nyári szünet előtti utolsó parlamenti napon tartották a Fidesz által kezdeményezett Propaganda és valóság a magyar gazdaságban című parlamenti vitanapot a T. Házban. A parlamenti ülésen a szocialisták részéről alig tízen jelentek meg.
Kóka János a magyar gazdaság helyzetéről
A magyar gazdaság tíz éve folyamatosan növekszik, ilyen hosszan tartó fejlődés az elmúlt száz évben soha nem volt – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter vitaindítójában. A szaktárca vezetője több számadattal (rangsorokkal) igyekezett alátámasztani, hogy nincs gond Magyarország versenyképességével: elmondása szerint a rendszerváltás óta 50 milliárd euró működő tőke áramlott az országba, amellyel elsők vagyunk a visegrádi országok között. Tavaly több mint négyszer annyi működő tőke áramlott be az országba, mint Szlovákiába, versenyképességben pedig 12 hónap alatt 5 helyet léptünk előre, megelőzve a görög, olasz, portugál vagy spanyol gazdaságot is – sorolta a miniszter, hozzátéve: egyedül Csehország előz meg bennünket a térségben.
– A magyar gazdaság szabad. A termelékenységünk és a produktivitási mutatóink jók. Nálunk magasabbak a bérköltségek, mint például Szlovákiában, de egy egységnyi nemzeti össztermék előállításának költsége számottevően alacsonyabb. Adórendszerünk kiállja a verseny próbáját, és ezen tovább javítunk. Munkaerőpiacunk, csakúgy, mint pénzpiacunk jól szabályozott és rugalmas. Van jól képzett munkaerő, és javul, de a környező országokhoz képest máris egyedülállóan fejlett az infrastruktúra – hangoztatta Kóka János. A miniszter
hangsúlyosan kitért rá, hogy „nem a legolcsóbb ország, hanem a legjobb ár-érték arányú ország” akarunk lenni. Emellett utalt rá, hogy az összadóterhelés a GDP 38 százalékát jelenti, amely a következő években tovább csökkenhet (1998: 39,1 százalék).
Kóka János kifejtette: az államadósság stabilan 60 százalék alatt van – így a maastrichti konvergenciaprogramokat már elértük – de folyamatosan csökken a GDP százalékában: idén 55,5 százalék körül lesz, ez pontosan annyi, mint a 2002-es adat – jelentette ki, hozzátéve: 2001-ben, 2003-ben 56,9, 2004-ben 57,6 százalék volt. Jövőre 53 százalék lesz – hangoztatta. Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban elmondta: közelít az uniós elvárásokhoz, s az idén 3,6 százalék lesz. – A kormány elkötelezett a tekintetben, hogy a konvergenciaívet tartsa, hogyha kell, időről időre költségvetési megszorításokkal, de el fog jutni odáig, hogy 2008-ban be tudjunk lépni az eurozóna alapjának számító EMR II-es rendszerbe – mondta a miniszter.
Évente le kell cserélni az autótérképeket
Kóka János szerint történelmünkben példátlan mértékű az autópálya-építés; „minden évben le kell cserélni az autótérképeket”: 2002-ben 513 km autópálya volt, jövőre ezek hossza eléri az 1054 kilométert – hangoztatta, hozzátéve: nem állnak meg az autópályáknál, mert legalább ekkora szerepe van a közúthálózatnak is. A közúthálózat hossza 30 ezer kilométer Magyarországon. – A magyar közútrendszer katasztrofális állapotának felszámolására körülbelül ezermilliárd forint kellene. 1000 milliárd forint nincsen – tette hozzá. Ezért Kóka János az ellenzéket okolta, amiért – még kormányon – megszüntették az útalapot.
A miniszter beszédét azzal zárta, hogy az lenne a legfontosabb, hogy „közös kottából énekeljünk„ a gazdasági folyamatok témakörében, mivel elriaszthat akár komoly befektetőket is, ha a külföldi befektetőket kizsákmányolóként, vagy spekulánsnak tekintjük. Arra a kijelentésére, hogy a politika egyik oldala nem támogatja a tőkét, az ellenzék soraiból zúgolódás hallatszott. Kóka János megerősítette: vita és négypárti egyeztetés után továbbra is gazdasági közmegegyezést szeretne elérni.
Repülőgépes hasonlatok
Kóka egy hasonlattal élt beszédében: véleménye szerint úgy viselkedik az ellenzék, mint egy tapasztalatlan segédpilóta a repülőgépen: bármilyen segédlámpa kigyullad a műszerfalon, azt kiabálja, hogy „zuhanunk, zuhanunk!”. Közben lehet, hogy csak a teát szolgálják fel. A miniszter leszögezte, hogy „a jelzőlámpák kigyulladása ellenére jól működik a magyar gazdaság”. Varga Mihály frakcióvezető-helyettes (Fidesz), az Orbán-kormány pénzügyminisztere szintén repülőgépes hasonlattal válaszolt, Radnótit idézve: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály.” – Miniszter urat hallgatva nemcsak Vörösmarty lakhelyével van esetleg gond, hanem a gazdaság tényeivel, alapvető adataival is – hangsúlyozta a Fidesz szakpolitikusa, aki feltette a kérdést: ha valóban olyan sikeres országban élünk, miért volt szüksége eddig a kormánynak három pénzügyminiszterre, két miniszterelnökre, két gazdasági, három egészségügyi miniszterre, s miért volt arra szükség, hogy a hitelminősítők sorozatban minősítsék le országunkat ebben az évben. Emlékeztetett arra is: Gyurcsány Ferenc november 10-én azt mondta az ország állapotáról: „Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb országa” – idézte a kormányfőt Varga Mihály, aki azt szerette volna megkérdezni a miniszterelnöktől (aki az ülésteremből már távozott): mi történt az elmúlt fél évben, ami egy legversenyképtelebb országból kirobbanóan sikerest varázsolt. – Nem hiszem, hogy az elmúlt fél évben tudnánk olyan kormányzati intézkedést felsorolni, ami alátámasztaná ezt a kormányfői kijelentést – jelentette ki. A Fidesz vezérszónoka elmondta: összeállítottak egy közel 30 oldalas anyagot a magyar gazdaság helyzetéről, amelyet átadnak Kóka Jánosnak.
A kormány a leggyengébb láncszem
Varga Mihály leszögezte: az ellenzéki képviselők nem az ország teljesítményével elégedetlenek, Gyurcsány Ferenc e tekintetben szereptévesztésben van. – Örülünk minden egyes olyan sikernek, amelyet a magyar emberek, vállalkozások, intézmények érnek el. Ez az ország sikere, közös sikerünk. Ám ezeket tévedés összekeverni a kormány sikerével; aki sikeres ma Magyarországon, az éppen a kormánnyal szemben tud az lenni – hangsúlyozta Varga, aki szerint éppen a kormány az, amely leggyengébb láncszemként nehezíti, hogy a magyar gazdaság, a vállalkozások, az emberek sikeressé tudjanak válni. Példaként felhozta az uniós támogatásokat: az első évben a tíz újonnan csatlakozó ország közül Magyarország tudta a legkevesebb pénzt lehívni az egy főre eső támogatások között. Hazánkban ez az összeg 16 euró volt, míg például Litvániában 107 euró – emelte ki Varga Mihály, aki felsorolta a polgári kormány vívmányait: a Széchenyi-tervet, a turisztikai fejlesztéseket, a hídépítéseket, a Budapest Sportaréna, a Nemzeti Színház építését. – Az elmúlt három évből nagyon nehéz hasonló felsorolást végezni. El kell ismernem: hogy a Művészetek Palotáját nem állították le, hanem befejezték, ez mindenképpen siker. Örülök annak is, hogyha már szétverték az otthonteremtési programot, legalább elindították a Fészekrakó programot – tette hozzá Varga Mihály, aki felhívta a figyelmet arra is: az előző ciklusban 270 ezer család jutott állami segítséggel lakáshoz, míg a fészekrakóprogramból ötezren részesedtek eddig.
Varga Mihály beszélt arról is: vállalataink versenyképességét a közterhek, az adó- és járulékterhek határozzák meg. – Miért is nem csökkentek az adók? Miért nem tartotta meg az SZDSZ a választási ígéretét, és nem vezette be a 18 százalékos egységes adókulcsot? Ennek oka az, hogy több mint 4 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság, s ha az államadósság nő, a törlesztési terheink is nőnek – vezette le Varga Mihály, aki szerint egy esztendőben közel 800 milliárdot fordítunk csak a kamattörlesztésre, ami kiadási oldalon lehetetlenné teszi, hogy az igen magas közterhek érdemben tudjanak csökkenni. Ezáltal pedig romlik a versenyképesség – hangsúlyozta Varga Mihály, aki azzal zárta beszédét: nem kommunikációs offenzívára vár az ország a kormánytól, hanem arra: ha már három év alatt semmi érdemi lépés nem történt, akkor legalább a következő hónapokban olyan lépéseket készítsen elő a kabinet, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar gazdaság erről a holtpontról elmozduljon.
Herényi: A kormányzat a hibás
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke mindössze annyit mondott a vitanapon: frakciója az összes idejét átadja Kóka János miniszternek. Ugyanezt az MSZP képviselőcsoportja nevében Lendvai Ildikó frakcióvezető is bejelentette, közvetlenül Kóka János nyitóbeszédét követően. Az SZDSZ elnökét követően Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője emelkedett szóra. Az ellenzéki politikus szerint az embereknek van egy saját véleményük az ország gazdasági helyzetéről, s a helyzetről a „lábukkal szavaznak”, mikor Ausztriába mennek bevásárolni, Szlovákiában alapítanak vállalkozásokat, kihasználva a környező országok versenyelőnyét, amelyet az utóbbi esztendőkben, különösen az EU-csatlakozást követően kivívtak maguknak „a mi kárunkra és velünk szemben”. – A magyar gazdaság nincs válságban, hitelképes, stabil forinttal rendelkezik, csökken az infláció. Az államháztartás viszont súlyos helyzetben van, az MSZP–SZDSZ-kormány megalakulása óta ez jellemzi az államháztartás helyzetét. A költségvetés hiánya minden évben messze meghaladja az 1000 milliárd forintot, a fizetési mérleg hiány a GDP-arányos 7 százalék körül van, az államadósság az elmúlt 3,5 fél évben több mint 4 ezer milliárd forinttal növekedett, elszíva ezzel a forrásokat a vállalati szektortól, a munkahelyek számában növekedés nincs, a munkanélküliség növekszik, az aktivitási ráta alacsony – sorolta Herényi Károly, aki kiemelte azt is: a külföldi beruházások megélénkültek, igaz, hogy az adókedvezmények 90 százalékát a külföldiek kapják, a hazai vállalkozások csupán 10 százalékkal részesednek. – A gazdaság dinamikája csökkent, az ipari termelés indexe várhatóan mintegy 40 százalékkal lesz alacsonyabb az előző évinél. Ugyanilyen csökkenés tapasztalható az exportban és az importban is – jelentette ki a frakcióvezető, aki szerint – figyelembe véve az államháztartás súlyos helyzetét és a gazdaság ezzel párhuzamos jó teljesítményeit –, nyilvánvaló, hogy a kormányzásban van a hiba – a kormány teljesítménye volt gyenge az elmúlt három év során – hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha valóban visszatértünk volna a stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályára, ez a gazdasági növekedést egy százalékkal befolyásolta volna pozitív irányba. – A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében körülbelül 4-5 százalék növekedés várható. A rögeszmésen hirdetett 7 százalékos növekedésnek az elkövetkező években nincs realitása – vélte Herényi, aki szerint felesleges pánikot kelteni a lakosság körében, de az elszabadult sikerpropagandának sincs meg az alapja.
Kóka: Nincs leminősítés
Kóka János gazdasági miniszter kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország egyre rosszabb besorolást kap a hitelminősítő intézektől. – Hazánk minősítése nem romlik, Magyarország minősítése a környező országok között a legjobb helyen van. A forintban denominált adósságállomány kockázati besorolásának alindexe romlott valamelyest, ezt egyébként elemzők elsősorban a forint volatilitásának és annak köszönhetik, hogy az államháztartás hiánya maastrichti szinthez való eljuttatásában látnak kockázatokat – fogalmazott a gazdasági miniszter, hozzátéve: bíznak abban, hogy az MNB – a kormányhoz hasonlóan – tesz azért a monetáris politikában, hogy ez a hiány csökkenhessen.
Kóka János visszatért Varga Mihály kijelentésére, miszerint Gyurcsány Ferenc 2004 novemberében az egyik legversenyképtelenebb országnak nevezte hazánkat. – 2004-ben a miniszterelnök és a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikáért felelős tagjainak legelső felismerése az volt, hogy Magyarország versenyképessége romlott. Fontos, komoly lépéseket kell annak érdekében tenni, hogy ez visszaforduljon, és örömmel jelentem: visszafordult. Nincs olyan gazdaságminősítő intézet, amely Magyarország versenyképességi javulását ne ismerné el – hangoztatta, hozzátéve: ez a gazdaság teljesítménye, „kormányzati oldalról mi adót tudunk csökkenteni, beruházásokat tudunk Magyarországra vonzani” – pont ebben szeretnénk együttműködni az ellenzékkel: ha valaki ide szeretné hozni a tőkéjét, ne válasszon másik országot azért, mert olyan politikai konfliktusokat lát, amelyeket az ellenzék politikai szándékai vezérelnek – mondta Kóka János, aki szerint a szociálliberális kormány közel 10 ezer munkahelyet hozott létre, és 200 milliárdnyi beruházást határoztak el az ő befektetésösztönzési stratégiájuk keretében. – Építettük az autópályákat. Nem elsősorban azért, hogy kényelmesebb legyen eljutni Debrecenbe, Miskolcra, Szegedre, nem azért, hogy gyorsabban lehessen lejutni a horvát tengerpartra. Az elsődleges szándék, hogy a „földrajzi zsákutcába” is eljuthassanak a befektetések – hangoztatta Kóka János.
Egyre többen találnak állást
A miniszter kitért a fészekrakóprogramra. Kijelentette: nem lehet megmondani, hogy hány családot érintett valójában az Orbán-kormány idején bevezetett lakástámogatási rendszer, mert „valaki akár három-négy lakást is megtámogathatott” ebből a pénzből. – Mi kifejezetten az első lakáshoz jutókat szeretnénk támogatni, akik rászorulnak – mondta. – A fészekrakóprogramot, kérem, ne húzzák bele az aktuálpolitikai küzdelembe, mert végre ez egy esély. Ennek az esélynek a válóra váltására több pénzt költünk, mint az ellenzék bármikor költött kormányzása négy éve alatt – hangoztatta Kóka János. A reálbérekről szólva megjegyezte: a fideszes kormány tíz százalékkal növelte a reálbéreket, míg a szociálliberális kormány 17,8 százalékkal. A munkanélküliséggel kapcsolatban kijelentette: a munkanélküliség nő, viszont a foglalkoztatottság és az aktvitás is, valamint az álláskeresők és a betöltetlen álláshelyeké is. – A munkanélküliség növekedése önmagában nem szemlélhető, hiszen csak azt jelenti, hogy mennyien jelentkeznek be a munkanélküli ellátás rendszerébe – hangoztatta Kóka, aki szerint egyre többen találnak állást maguknak. Szerinte általában olyan munkahelyek szűnnek meg, ahol alacsonyabb a hozzáadott érték, ahol a versenyképességi előnyt nem sikerült fenntartani. – Közös felelősségünk, hogy ahol nincsenek munkahelyek, oda hozzunk – mondta. A nyugdíjak vásárlóerejével kapcsolatban elmondta: az Orbán-kormány első három éve alatt 11,4 százalékkal nőtt, míg a Medgyessy-Gyurcsány-kormány alatt 23 százalékkal – jegyezte meg. Személyes példával is élt: mint mondta, nagymamája nyugdíja idén 48 300 forint, míg 2002 áprilisában 22 ezer forintot kapott.
Mire költötték a bevételeket?
Kóka János beszámolt arról: mire költi az állam a bevételeket. – Volt 4,5 ezer milliárd forint saját bevétel, és 3 ezer 800 milliárd forint hitelfelvétel 2003 és 2005 között. Nézzük a kiadásokat: 1700 milliárddal többet költöttünk nyugdíjra, 280 milliárddal többet költöttünk családtámogatásra, 400 milliárddal többet lakástámogatásra, 1300 milliárddal többet egyéb jóléti kiadásokra. 420 milliárdot költöttünk a közúthálózat fejlesztésére, az egészségügyre 960 milliárdot, 1200 milliárdot az oktatásra, ugyanennyit a közbiztonság és az állam feladatainak erősítésére, 400 milliárdot adósságszolgáltatásra, ugyanennyit gazdasági és egyéb támogatásra. Ezekkel a számokkal tudom alátámasztani azt, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben megfelelően gazdálkodott azzal, amit megtermelt és amit hitelként felvett – hangoztatta.
Kóka és a Guiness-rekord
Herényi Károly hiányolta a jövőképet a miniszter fenti beszédéből, Varga Mihály pedig a Világbank legfrissebb elemzését idézte Kóka Jánosnak, miszerint „a bruttó átlagkeresetet terhelő adó Magyarországon a legnagyobb az új uniós tagok körében”. A fideszes politikus cáfolta a miniszter kijelentését, miszerint Magyarország nem kapott negatív minősítést. – Ebben a félévben a Standard and Poor és a Fitch ICBA minősítették le a magyar hosszúlejáratú forintadósságot – hangsúlyozta.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint Kóka János bekerülhetne a Guiness-rekordok könyvébe, mert „annyi hazugságot 40 percben – itt a Ház falai között – még senki nem hordott össze, mint ön”. A frakcióvezető felszólította a minisztert: mondjon egyetlen céget is, amely azért nem ruházott be Magyarországon, mert „itt éles politikai vita van az ellenzék és a kormánypártok között”. A lakásépítésekkel kapcsolatban utalt a Gazdaságkutató Rt. tanulmányára, melyből kiderül, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt nem a vagyonos rétegek éltek a kölcsön lehetőségével, s az sem igaz, hogy a hitelezési rendszerből a legalacsonyabb jövedelmi csoportok kimaradtak volna. – Az is kiderül, hogy a támogatott hitelek nélkül nem ugrott volna meg a lakásépítések üteme – tette hozzá Áder János. Mádi László (Fidesz) szerint Kóka János nem lát a számok mögé. A politikus hangsúlyozta: azok az adatok, melyek 2004-es erős növekedést mutattak a házépítések terén – amit Kóka János is idézett – még az Orbán-kormány eredményeit mutatják, hiszen egy ház felépítése körülbelül két év. A lakástéma kapcsán Áder János még megjegyezte: az Orbán-kormány idején bevezetett kedvezményes lakáshitelt a kormány tagjainak fele – Kovács László, Kökény Mihály, Csabai Lászlóné, Magyar Bálint – felvette
A szegények rosszabbul járnak
A családi pótlékot illetően Áder János hangsúlyozta: a kormány arról mélyen hallgat, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt „egy fillérrel nem emelték” az elmúlt három évben, s arról sem beszélnek, hogy január elsejétől a gyermekek utáni adókedvezmény csak a nagycsaládosok esetében marad fenn, s korlátozottan lehet igénybe venni. Áder János szerint több százezer szegénysorban lévő család jóval rosszabbul jár az új rendszerrel, mint ahogy most a gazdasági tárca állítja. – Egy átlagos fizikai munkás átlagkeresete ma 88 ezer forint bruttó. Ha egyedül tartja el a családját, két gyermeket nevel, a felesége otthon van gyesen, ez a család 9700 forintot fog veszíteni havonta. Egy minimálbérből élő, egykeresős család, ahol két gyermeket tartanak el, és a feleség nem dolgozik, 2 és félezer forintot fog veszíteni. A nagycsaládosok négy-ötezer forinttal járnak majd rosszabbul minden hónapban az új rendszer szerint – sorolta Áder János, hozzátéve: a fogyatékos gyermeket nevelőkre is igaz ez. A fideszes politikus felszólította a minisztert: számoljanak utána, és korrigálják a tervezett intézkedéseket.
Kóka János viszont állította: az egy főre jutó átlagos összes családtámogatás 9800 forintról 13 800 forintra nőtt gyermekenként. „Kiragadhatunk valamiféle családmodellt, és megpróbálhatjuk bizonyítani, hogy csökkent a támogatás” – tette hozzá. A miniszter kitért az autópálya-építésekre is. Elmondta: Magyarországon 1965–1990 között 350 kilométer autópálya épült (14 kilométer átlagosan évente). 1990 és 2002 között további 260 kilométer (évente 21 kilométer). – 2002 és 2006 között 511 kilométer épül, ez 127,7 kilométer évente. 2002-ben 64 kilométert, 2003-ban 29 kilométert, 2004-ben 57-et építettünk – sorolta, hozzátéve: 2005-ben 95-öt, jövőre 266 kilométert építenek, míg 2007-ben 193-at.
Ékes József (független, Nemzeti Fórum) hiányolta a közüzemi díjak alakulását 2002 és 2004 között a kormány kimutatásaiból, illetve az arra vonatkozó kimutatást, hogy hány önkormányzat van csődközeli állapotban, illetve hogyan alakult ezen intézmények hitelállománya. – Ha az államadósságot kiegészítenénk az önkormányzatok által felvett hitelekkel, Kóka János is elképedne – jelentette ki.
Áder: Kóka nem ért hozzá
Áder János a családi pótlékot illetően felszólította Kóka Jánost: „ha nem ért hozzá, ne beszéljen róla”. – Az előbb olyan összehasonlítást adott, amiből az derült ki, fogalma sincs arról: a példában szereplő család, melyről beszéltem, kapott rendszeres gyermekvédelmi támogatást, és a bruttó 88 ezer forintot kereső fizikai dolgozó még adókedvezményt is igénybe vehetett. Ma a családi pótléknak, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak, valamint az adókedvezménynek az összege, kiegészítve a családi pótlék és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 13. havi összegének egy hónapra eső részével, már ma magasabb, mint amit a kormány jövőre adni akar – mondta Áder János, hangsúlyozva: ez a probléma több százezer családot érint. Felszólította Kóka Jánost, gondoljon bele e család helyzetébe. – Ettől a családtól önök el fognak venni január elsejétől 9700 forintot. Ön számokat kér. Mondtam önnek egy számot, és nem tudta érdemben megcáfolni. Akkor miért mondjak önnek további számokat? Hiszen nem ért hozzá! Az összes többi számmal ugyanez a probléma – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
Tállai András (Fidesz) megjegyezte: „egy orvossal vitatkozni közgazdasági kérdésekről ritkán történik meg a magyar parlamentben.” (A képviselő itt Kóka János végzettségére utalt – a szerk.) Véleménye szerint a szaktárca vezetőjét „cserbenhagyta a koalíció”, egyedül próbál monológokkal, demagógiákkal, a tények meghamisításával törekedni arra, hogy „legalább önmagát meggyőzze”. Az adókkal kapcsolatban a politikus megjegyezte: mikor a szociálliberális kormány 3-ről 4 százalékra emelte az egészségügyi hozzájárulást, egy százalékkal rontották minden jövedelmet szerzőnek a reálkereseti pozícióját. Ezt követően megvonták a nyugdíjjárulék 25 százalékos adókedvezményét, majd a lakáshitelek adókedvezményét a felére csökkentették, az életbiztosítási kedvezmények hozamát pedig adókötelessé tették, megvonták az adóhitel-kedvezményeket, s korlátozták a családi adókedvezményeket is. – Most bejelentették, hogy teljesen megszüntetik az adókedvezményeket – hangsúlyozta. Kitért arra is: megszűnt az ötszázalékos áfa, a 12 százalékos sávot 15-re emelték, a villamos energiát átsorolták 25 százalékos forgalmi adó alá, s emellett még négyszer megemelték az energiaárat. – A kormány augusztus elsejével együtt hatodszor emeli a gáz árát. A gáz ára a lakosság számára mintegy 50 százalékkal emelkedett. A hetedik emelés az áfakulcsok emelése volt – tette hozzá a politikus, aki szerint a három év alatt a kormány összesen több mint 1000 milliárd forintot vett ki a családok zsebéből. A politikus kitért a kisvállalkozók növekvő terheire is és az áfa-visszatartásra is, és kérte a minisztert: mondja el, hogyan kívánja a kormány csökkenteni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a vállalkozások versenyképesebbé tételére.
Kóka János kijelentette: fiatalként a politikába lépve egyik legnagyobb célkitűzése az, hogy a hihetetlen társadalmi igazságtalanságokat próbálják megszüntetni. Álláspontja szerint a száz lépés programja éppen ezt célozza. A miniszter szerint az ellenzéki képviselők többször nem valódi adatokat közölnek, a Pénzügyminisztérium jövedelemkalkulátora például jelentős megtakarításokat mutat a jövő évi adócsökkentési elképzelések vonatkozásában egy 88 ezer forint jövedelemmel rendelkező, két gyermeket egyedül nevelő háztartás tekintetében, beleértve a családi pótlékot és más támogatásokat is.
Fónagy: Kóka egy szűk üzleti kör érdekeit képviseli
Fónagy János (Fidesz) az autópálya-építéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány ezeket a beruházásokat 1,5-2-szeres áron végezteti el. – Nem véletlen, hogy a múlt héten felvett 53 milliárddal együtt eddig 336 milliárdot vettek fel autópálya-építés címen, amiből 20 százalék előleget fizettek ki a kivitelezőknek, a többit lenyelte a költségvetés. Ősszel ezt ki fogják cserélni egy közel 700 milliárdos kötvénykibocsátásos konstrukcióra, ami azt jelenti, hogy a kamatokkal együtt minden egyes állampolgárra az elkövetkezendő évtizedekben 100 ezer forint terhet raknak – hangsúlyozta Fónagy, aki megkérdezte a minisztert, hol van az M0-s északi hídja és elkészült-e a dunaújvárosi híd? Fónagy János úgy fogalmazott: „Ön egy szűk üzleti kör érdekeit képviseli. Még a mögötte ülő képviselőket sem képviseli”. – Minket támadtak, hogy magyar cégek csinálják az autópályákat, ma ott tartunk, hogy az M6-oson német gépkezelők vannak, a magyar sajtó szerint német tanktartók szállítják hozzá az üzemanyagot – fűzte hozzá Fónagy János, akit személyeskedésért helyreutasított Mandur László, az ülést vezető alelnök. A fideszes képviselő hiányolta, hogy a miniszter nem foglalkozott a MÁV helyzetével, pedig a vasúttársaság fejlesztéseire idén nincs pénz a költségvetésben. Kóka János, reagálva az elhangzottakra, azt mondta: a dunaújvárosi híd már épül.
Áder összegez
– Mondtunk számokat, hoztunk adatokat, tényeket. Jellemző, hogy az általunk átadott adatokra, tényekre semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el a miniszter részéről, csak monomániásan ismételgette a saját számait, kiforgatta a szavainkat – fogalmazott Áder János. – A legnagyobb baj az, hogy Kóka János a számok mögött nem látja az emberek gondjait. A miniszter úr azt gondolta: ha a „loptopjáról” felolvas propagandaadatokat, akkor már érti is, hogy miről beszél – mondta a Fidesz politikusa, hozzátéve: Kóka Jánost reménytelen helyzetbe hozta a saját frakciója: „az előrehozott kampány egy olyan terepére küldték, ahol szénné égette magát„ – mondta Áder János, hozzátéve: a miniszter nem cáfolta a 33 adóemelést és a hat új adó bevezetését, a gázárak emelkedését, a villanyáram áfájának, a támogatott gyógyszerek árának emelését, a munkanélküliség növekedését, illetve az államadósság drámai mértékű emelkedését, s azt sem cáfolta meg, hogy 2005 első negyedévében csökkent a gazdaság növekedési üteme, és teljes mértékben sereghajtóvá vált az ország. – Úgy látom, hosszú kampányra készülnek, amit már el is kezdtek. Sajnálom, hogy a következő 9 hónapot kampányra kívánják fordítani, és nem érdemi kormányzati munkára. Azt kívánom önnek, hogy a nyarat pihenésre használja, és készüljön fel az őszi parlamenti vitákra, hátha akkor jobban megy majd – fűzte hozzá Áder János.
Kóka négypárti egyeztetést szeretne
Kóka János kijelentette: nagyon sajnálja, hogy nem kapott több gazdaságpolitikai jellegű hozzászólást. Mint mondta: bízik abban, hogy a vitát a későbbiekben folytathatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami nagy rendszerek rendbe tételével meg kell próbálni minél több levegőt adni a gazdaságnak, hogy az munkahelyeket teremthessen, másodlagos befektetéseket indukálhasson a régióban. Megerősítette szándékát, hogy a jövő hétre négypárti egyeztetést kér a gazdaságpolitikáról. A politikai pártok nagy része jelezte részvételét, a többiektől pedig ugyanezt várja a miniszter.
Az elnöklő Mandur László a vitát lezárta, az Országgyűlés legközelebb szeptember 12-én ül össze.
időjárás
Köd, ónos eső, csúszós utak: barátságtalan arcát mutatja ma az időjárás
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!