Szlovák-magyar keringő

EU-tagságunk óta ezer magyar kis- és középvállalkozás tette át székhelyét Szlovákiába; a révkomáromi adóhivatalban csak az utóbbi fél évben 44 magyarországi céget jegyeztek be. 1,6 millió dollár működő tőke áramlott ily módon északi szomszédunkhoz, ahonnan viszont közel 5 ezer ember jár át dolgozni naponta Magyarországra, a jobb bérek és munkalehetőségek miatt.

Tőkemozgás Magyarországról Szlovákiába

Pozsony, Kassa és Révkomárom városok felől érdeklődnek leginkább a magyarorzági cégek – állapítja meg a Sme napilap mai száma. A cikkből kiderül, hogy a révkomáromi adóhivatalban csak az utóbbi fél évben 44 magyrországi céget jegyeztek be. A magyar kereskedelmi kamara szerint 1,4-1,6 millió dollár tőkét exportáltak a cégek Szlovákiába. – A külföldiek mint fizikai személyek nem regisztrálhatják magukat, ezért kft.-t hoznak létre. Bár a lakóhelyük külföldön van, Szlovákiában adóznak – mondta el a Sme-nek Katarína Zahoranová, a révkomáromi adóhivatal igazgatója.

A magyar vállalkozók elsősorban kereskedői és ingatlanközvetítői tevékenységgel foglalkoznak. Bútorral, takarmánykeverékkel és különböző fogyasztási cikkekkel kereskednek. A magyarországi cégek nem közvetlenül a határ menti területekről érkeznek Szlovákiába, döntő többségük budapesti székhellyel rendelkezik. Bevett szokás, hogy Szlovákiában cégüknek leányvállalatát alapítják meg. Jellemző azonban az is, hogy Révkomáromban van az egyetlen és fő válalkozásuk bejegyezve – vázolta a lapnak az igazgató a dél-szlovákiai helyzetet.

Zahoranová szerint Szlovákia EU-tagságának elnyerése után megélénkült a vállalkozói tevékenység északi szomszédunknál. – elsősorban svájciak, németek és osztrákok alapítottak cégeket, mostanában azonban a vállalkozások többségét a magyarok hozzák létre – mondta. A szlovákiai adóhivatal vezetője a magyar cégek adóbefizetéseit problémamentesnek tartja. Mint mondta: nyugodt, mert az adót időben befizetik. – Az egykulcsos adórendszer bevezetése óta a révkomáromi adóhivatal felé nincs áfatartozásuk a cégeknek – tette hozzá.

Bár Magyarországon a minap bejelentették az áfa 5 százalékos csökkentését, Zahoranová nem feltételezi, hogy a nemrég Szlovákiába érkezett vállalkozók elhagynák az országot.

A magyar cégek szlovákiai terjeszkedésére jó példa az S and S Group Slovakia. A cég tavaly májusban jött létre. Emelővel felszerelt nehézgépjárműveket szállít, bérbe- és elad, s egyben szervizeli is őket. Kucman András kereskedelmi menedzser szerint ezen a területen nagy konkurencia van, bár a szervizzel végre lehet hajtani piaci áttörést. A cégnek Budapesten van a központja, de a tulajdonos tervezi, hogy az egész vállalkozást átviszi Révkomáromba. Szlovákiában ez a cég négy munkahelyet teremtett.

Az újonnan épített és impozáns látványt nyújtó révkomáromi Európa Udvarban két hónappal ezelőtt nyitotta meg CD-üzletét a budapesti Jakisc Mónika. – A döntésben befolyásolt az itteni áfa, na és természetesen megtetszett Révkomárom európai hangulata is – mondta a vállalkozó. Nagyobb tapasztalatai vannak Szlovákiával kapcsolatban Várdai Csabának. Cége, a Relax 2000 réteges ablakokat gyárt és szerel össze. – Nem a kedvező adósáv miatt döntöttem úgy, hogy Szlovákiában kezdek vállalkozni, mert cégem már 1995 óta működik az országban – mondta Várdai. Kiderült: a révkomáromi székhelyű cég ötven embert foglalkoztat, és a cseh piac felé szeretne terjeszkedni.

A munkaerő Szlovákiából Magyarországra jön

Fordított irányba áramlik ugyanakkor a szabad munkaerő: nap mint nap több ezer szlovák állampolgár lépi át a magyar–szlovák határt gyalogosan vagy autóbusszal – a budapesti, győri, tatabányai ipari parkokba igyekeznek. Becslések szerint Szlovákiából naponta négy-öt ezer ember jár át dolgozni Magyarországa.

A Szlovákiából érkezők kilencven százaléka a révkomáromi járásból érkezik, míg a fennmaradó tíz százalékon az érsekújvári, a dunaszerdahelyi és a lévai körzet osztozik. A forintért dolgozó szlovák állampolgárok ezreinek köszönhetően, a révkomáromi járásban az elmúlt évben a 20 százaléknál is magasabb munkanélküliségi mutató 10 százalékra csökkent. A szakemberek várakozásai szerint a két ország közti ingázásnak köszönhetően a munkanélküliség 2007-ig folyamatosan csökkenni fog.

Az ipari parkok jól illeszkednek a közlekedési infrastruktúrába, könnyen megközelíthetők, és a foglalkoztatottaknak a vállalalt megtéríti utazási költségeiket. A munkahely szintén biztosítja alkalmazottjainak a ruházatot és az élelmet is. A magyarországi ipari parkokban általános és főiskolai végzettségűeket is alkalmaznak. – A főiskolások technikusi pozícióban dolgoznak, bár végzettségük lehetővé tenné, hogy menedzseri és menedzserasszisztensi pozícióban dolgozzanak. Többségük azonban megszokta az új helyzetet, és elégedett munkahelyi körülményeivel, nem tartja szükségesnek, hogy változtasson rajta – mondta a Sme-nek Múr Erika, az Eures munkaügyi tanácsadója.

Szlovákia és Magyarország EU-tagsága előtt a két ország között olyan megállapodás létezett, amely meghatározta, hogy a munkaerőpiacon maximálisan kétezer embert „cserélhetnek ki”. Addig Magyarországra 1600 ember járt dolgozni, míg fordított irányba, Szlovákiába néhány tucatról lehetett szó. Ők elsősorban szlovákiai induló ipari parkok betanítói vagy technikusai, akiket a beruházó küld Szlovákiába. A magyarokat a szlovák munkaerőpiacról elsősorban az alacsony bérek riasztják el – konstatálta a Sme.