Célkeresztben az orosz kőolaj tengeri kereskedelme

Az Európai Bizottság 2026. február 6-i sajtóközleményében részleteket közölt az újabb, immár 20. szankciós csomagról Oroszországgal szemben. Az új listán a célkeresztben az orosz nyersolaj exportjának további korlátozása szerepel, teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetve be az energiahordozó kereskedelmére. A Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzet, és a magyar olajellátás problémái miatt Szijjártó Péter jelezte, hogy európai garanciák híján Magyarország a csomagot blokkolni fogja.

Érdemes felidézni: 2022 februárja óta az Európai Unió 19 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Ezek egy része gazdasági, más részük egyéni területekre terjed ki, míg vannak diplomáciai és vízumintézkedések is köztük. Az utolsó, 2025. október 23-án elfogadott 19. csomag az alábbi területeket érinti – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya, amely a 19. után a huszadik szankciós csomag tartalmát is ismerteti.

Csak a közelmúltban két támadás is érte a Barátság kőolajvezetéket, ami aligha lehet véletlen, a szankciók mellett ez is a nyomásgyakorlás egy eszköze lehet. Fotó: MTI

• szankciók 69 további személlyel, köztük kriptoeszköz-szolgáltatókkal szemben;
• az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós behozatalának tilalma;
• kikötői belépési tilalom a Vlagyimir Putyin árnyékflottájába tartozó további 117 hajóra vonatkozóan;
• további öt oroszországi, valamint további, harmadik országbeli bankokra vonatkozó tranzakciós tilalom;
• tilalom az uniós gazdasági szereplőknek az orosz nemzeti fizetésikártya-rendszerrel („Mir”) vagy a gyorsított fizetési rendszerrel („SBP”) folytatott együttműködésére vonatkozóan;
• az orosz diplomaták arra irányuló kötelezettsége, hogy előzetesen tájékoztassák az EU tagállamait a schengeni térségben tett utazásaikról;
• exportkorlátozások 45 új szervezetre, amelyek közül néhány harmadik országokban található, és amelyek kettős felhasználású termékeket és technológiákat szállítanak;
• további tilalmak az áruk és szolgáltatások kivitelére vonatkozóan.

Ehhez képest a huszadik szankciós csomag fókuszában az orosz kőolajtermékek állnak, ezeknek pedig India és Kína a legnagyobb felvásárlója.

Ez a két ország az, amelyik az orosz export kilencven százalékát megveszi.

A legújabb szankciós csomag tehát a teljes tengeri szolgáltatási tilalom bevezetését jelenti az orosz nyersolaj kereskedelmére.

• Az új szankciós csomag további 43 hajóval bővíti az árnyékflotta részét, így összesen 640 hajó lesz érintett.
• Megnehezítik a tartályhajók beszerzését Oroszország számára, valamint átfogó tilalmat vezetnek be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, továbbá jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira.
• További korlátozás várható az orosz bankrendszer és az orosz gazdasági tevékenységek finanszírozására szolgáló alternatív fizetési csatornák létrehozására.
• A szankciós listára további 20 orosz regionális bankot tervez felvenni a Bizottság, valamint intézkedéseket hoz a kriptovaluták, valamint az azokkal kereskedő vállalatok és platformok ellen is.
• Emellett több olyan ország bankjait is az intézkedés hatálya alá veszik, amelyek részt vesznek a szankcionált áruk illegális kereskedelmének elősegítésében.
• Az EU tovább kívánja szigorítani az Oroszországba irányuló, már érvényben lévő exportkorlátozásokat is. Új tilalmakat vezet be az árukra és szolgáltatásokra a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig. Az új csomag kiterjed a szankciók hatálya alá még nem tartozó fémekre, vegyi anyagokra és kritikus ásványokra is.
• Exportkorlátozások lesznek érvényesek emellett a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra is, ennek keretében az Európai Bizottság ammóniakvótát javasol a meglévő importkorlátozások mellett.
• A tervezet szerint az EU a továbbiakban megtiltja minden számítógépes vezérlésű eszköz és rádió exportját olyan joghatóságokba, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbadják Oroszországnak.
• Erősebb jogi védintézkedéseket javasolnak az uniós vállalatok számára, hogy megvédjék őket szellemi tulajdonjogaik megsértésétől vagy az oroszországi tisztességtelen kisajátítástól, amely a szankciókkal kapcsolatos visszaélésszerű bírósági ítéletek miatt következhet be.

Magyarország számára a szankciós csomag ezen változata a jelenlegi helyzetben drasztikus következményekkel járhat. A Barátság kőolajvezeték sérülése után Ukrajna leállította a csővezetékes szállítást,  így az oroszországi kőolajimport hazánkba szünetel, ezért csak alternatív, tengeri úton történő szállítással juthat el nagyobb mennyiségű olaj Magyarországra.

A 20. szankciós csomag tehát ismét egy nagyobb léptékű intézkedés, amely számos területre kiterjedő retorziókat fogalmaz meg, mindazonáltal kérdéses annak hatékonysága. Az orosz export csökkentésére és a kereskedelemre, valamint az orosz pénzügyi rendszerre vonatkozó szankciók csak részben tudták mindeddig beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Az elmúlt közel négy év során a háború intenzitásán az EU-s intézkedések révén nem sikerült változtatni, sőt az utóbbi hónapok során még több orosz támadás érte az ukrán energetikai infrastruktúrát, mint korábban. Jellemzően egy-egy csomag elfogadását követően a támadások tovább erősödnek és nem a béke vagy tűzszünet irányába tereli a felek közötti kommunikációt – összegez a tanulmány.