Heidenheimer Zeitung (hz-online.de)
A baden-württembergi regionális lapban Sabine Seeger A hazátlanok hangja című életképében sorolja fel előítéleteit az ott élő romák apropóján az új uniós tagokról.
Az írásból megtudható, hogy a kereszténydemokrata „jeggyel” a strasbourgi parlamentbe bejutott Járóka Lívia az egyetlen roma képviselő az Európai Parlamentben, aki népcsoportja sorsának jobbrafordulásáért küzd (az SZDSZ-es Mohácsi Viktória úgy tűnik nem számít – a szerző). Hogy a szegénység és kirekesztés ördögi körét áttörhesse, a cigány gyerekeket mindenek előtt jó iskolai képzettséghez kívánja juttatni.
A roma problémát az EU-nak kell a kezébe vennie, hogy határokon átívelve végre minden cigány számára megfelelő kezdeményezést bocsásson útjára. S egyáltalán: az EU nélkül Kelet-Európa teljesen érzéketlen lenne a kisebbségekkel szemben, s akkor semmilyen reményük sem lenne az ott élő romáknak.
Handelsblatt (handelsblatt.com)
A német gazdasági napilapban Tobias Moerschen George Soros: Egy milliomos, aki szívesen ellenszenves című írásával köszönti a ma 75 éves milliárdost.
A hivatásos gondolkodók és filozófusok kinevetik az esszéíró Sorost, mert számukra túlzottan pragmatikus, míg az Egyesült Államok politikai baloldalának, akiket milliós adományokban részesít, a neoliberális kapitalista „gyanús” marad.
Miután Soros az amerikai elnökválasztási kampányban hatalmas újsághirdetésekkel óvott George W. Bush újraválasztásától, mostanában már ritkán látható a nyilvánosság előtt, a kulisszák mögött azonban tovább tevékenykedik. Alapítványi hálózata, az Open Society Institute a tavalyi évben összesen 429 millió dolláros költségvetéssel tevékenykedett, és a pénz jelentős részét Kelet-Európában költötte el. Az egykori szovjet köztársaságban, Grúziában az ő alapítványa fizetéskiegészítéseket folyósított az új elnök, Mihael Szaakasvili minisztereinek, amiért Soros komoly bírálatban részesült az új grúz elnök ellenfeleitől.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi lap A magyarországi búza lenyomja az árakat címmel tudósít az osztrák parasztok nyomoráról, miután a gabona egyharmada csak takarmányozásra alkalmas.
Az idén az osztrák búzatermés a sok csapadék miatt 15 százalékkal lesz kevesebb, mint 2004-ben volt. Az árak mégis csökkennek: ennek egyik oka a külföldi konkurencia, valamint az idei termés gyenge minősége. „A sok eső júliusban, mindenek előtt Kelet-Ausztriában komoly károkat okozott” – panaszolja Felix Montecuccoli, az Osztrák Mezőgazdasági és Erdészeti Üzemek Egyesületének elnöke.
Az idén jelentős mennyiségű takarmánybúza kerül a piacra: az Agrarmarkt Austria (AMA) adatai szerint a búza egyharmada csak állati eledelként használható, ami többszöröse a megszokott 10-15 százaléknyi mennyiségnek. Az EU-ban a takarmánygabonának nincs garantált minimálára. Az érintett gazdák 20-30 százalékkal alacsonyabb árakra számíthatnak, nyilatkozta Montecuccoli. A „politikailag irányítottan” alacsony mezőgazdasági árak miatt a gazdaságok jelentős része csak támogatásokkal képes életben maradni. Amennyiben az EU tovább csökkenti a mezőgazdasági támogatásokat, számos gazdálkodó csődbe jut.
A fekete-tengeri régió országai (Ukrajna, Románia, Bulgária, Oroszország) is lefelé nyomják az árakat. A helyzetet tovább rontja Montecuccoli szerint, hogy az új tagállamokban a mezőgazdasági támogatási rendszer még nem épült ki időben, így az ottani gazdák támogatása jelentős késést szenved. Sok pénzhiánnyal küzdő magyar, cseh és szlovákiai gazda most alacsony áron kénytelen eladni áruját az osztrák feldolgozóknak is, és ez tovább csökkenti az árszínvonalat.
Kleine Zeitung (kleinezeitung.at)
A stájerországi bulvárlapban Helmut Steiner A habképződés a Rábán vitás kérdéssé vált címmel foglalkozik az osztrák környezetszennyezés következményeivel.
A magyar fél legfőbb szennyezőként a gyanafalvi Boxmark bőrgyárat gyanítja. A tartományi környezetvédelmi tanácsos Nikolaus Berlakovics szerint a Boxmark cég minden környezetvédelmi előírásnak megfelel, s ezt évente közel 200 alkalommal ellenőrzik. Az állandó ellenőrzést említi Julius Marosi is, aki a vízminőségért felelős a térségben: „Halpusztulást, vagy hasonlót nem tapasztaltunk. De a Rába teljes várvidéki szakaszán is gyakran megfigyelhető a habképződés.”
Különösen alacsony vízállásnál, vagy az erőművek vízleeresztésekor növekszik meg a szennyezés. Az egyik súlyos probléma a sóterhelés, mely a bőrfeldolgozás melléktermékeként kerül a Rábába. Általánosságban a víztisztítóművek, a különböző vízminőséget befolyásoló tevékenységek – intenzív mezőgazdasági termelés, öntözés, vagy éppen az árasztások – összeadódó hatásait kell figyelembe venni. Ezt hangsúlyozza Alois Puntigam a feldbachi járás környezetvédelmi munkatársa is: „A bőrüzemekben folyó munka környezetvédelmi értelemben nem tekinthető semleges tevékenységnek, s maga a cserzés folyamata komoly szennyező tevékenység, de más befolyásoló tényezőket, mint a mezőgazdasági termelést, gyakran kifelejtik a vitákból.”
Utoljára június 24-én jegyezték fel a Rábán habképződést. A folyó szennyezése Puntigam számára vitán felül áll: „A Rába egy bizonyos szenny mennyiséggel érkezik Magyarországra.” Ezért a helyzet javítása már évek óta a magyarok szívügye.
Marosi számára egyértelmű, hogy 100 százalékban a stájer oldalnak kellene cselekednie: „Nem fog másként menni, mint egy vízhasználati tervet kell kidolgozni és megoldást kell keresni, ami a magyarokat is megnyugtatja – amúgy az ügy az Európai Bíróság elé kerül. El kell gondolkodniuk Stájerországban a hivataloknak éppen úgy, mint a politikusoknak.” Mindenekelőtt a különböző engedélyek kiadásának ügyében, mert e területen a stájerok viszonylag lazán vette az eljárási szabályokat. Marosi szerint: „A Rábát a stájer fél 120 százalékban kihasználja.”
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
