A két ország viszonyára a kilencvenes években a kölcsönös bizalmatlamság volt jellemző, vagyis mindkét fél titkosszolgálata kémkedett a másik területén. Romániában sok magyar anyanyelvű, de legalább magyarul beszélő kémet alkalmaztak. Gálszécsy szerint nem kizárt, hogy a román titkosszolgálatok által beszervezett személyek beépülhettek a magyar kabinetbe vagy annak közelébe.
A volt miniszter hozzátette: a NATO-országokban bevett dolog az egymás közti kémkedés, és csak rossz viszonyban lévő országok tartóztatják le, vagy idézik bíróság elé a lebukott ügynököt.
(Forrás: Reggel)

Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen