„Európa időt vásárol ukrán életekért” – Robert C. Castel a Front legújabb adásában

A Front legfrissebb epizódjában Robert C. Castel a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az EU-csúcstól az ukrajnai háborún és az orosz–nyugati feszültségen át egészen Venezueláig, Tajvanig és az ausztráliai terrortámadásig húz elemzői ívet. Szerinte Ukrajna ma már eszköz az európai szuverenitás lebontásában, a háborút pedig európai és amerikai belpolitikai érdekek tartják életben – ukrán életek árán.

A háború finanszírozásáról Castel egyenesen úgy fogalmaz:

a folyamatos pénz- és fegyveráramlás nem a békét hozza közelebb, hanem egy katonailag meg nem nyerhető konfliktust tart életben. A klasszikus igazságos háború elméletekre hivatkozva hangsúlyozta: győzelmi esély nélkül a harc fenntartása már nem tekinthető igazságosnak. Európa így „időt vásárol ukrán életekért”.

A konfliktus esetleges európai kiterjedésével kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a nyugati politikusok háborús hangvételű nyilatkozatai, illetve a médiában terjedő, szerinte bizonyíték nélküli riogatások – például a több százezer orosz katona állítólagos NATO-határ menti összevonása – objektíven növelik a félreértésből fakadó eszkaláció veszélyét. Úgy véli, a döntéshozóknak nem szalagcímekből, hanem valós hírszerzési információkból kellene kiindulniuk.

A fronthelyzetet elemezve Castel lehűti a túlzónak tartott várakozásokat: 

szerinte egy kisebb orosz egység bekerítése Kupjanszk környékén vagy egy orosz tengeralattjáró elleni dróntámadás önmagában taktikai mozzanat, amely nem befolyásolja érdemben a háború menetét. 

A média – mint mondja – hajlamos ezekből stratégiai jelentőségű történetet gyártani.

Globális összefüggésben egyre szaporodó tengeri blokádokra és kereskedelmi korlátozásokra hívja fel a figyelmet: 

Venezuelától Tajvanig, a Vörös-tengertől a Fekete-tengerig olyan folyamatokat lát, amelyek lassan aláássák a szabad tengeri kereskedelmet, és ezzel a gazdasági globalizáció alapjait.

A venezuelai és tajvani helyzetet fokozódó, de még visszafogott nagyhatalmi nyomásgyakorlásnak tartja – ahol a teljes háborút egyelőre mindenki kerüli.

Az ausztráliai hanukai terrortámadást Castel az ellenőrizetlen migráció, a bevándorló közösségek radikalizálódása és a nyugati politikai elit szerinte túlságosan engedékeny hozzáállása összefüggésében értelmezi. A Szíriában történt, amerikai katonák elleni halálos merénylet kapcsán pedig ismét rámutatott: a Nyugat tévúton jár, amikor „jó” és „rossz” dzsihadistákra próbálja osztani a szíriai szereplőket – a valóság szerinte ennél jóval kiszámíthatatlanabb.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!