Kormánydöntés a járulékemelésről – partnerek nélkül

Az érdekegyeztetést megkerülve döntött a kormány arról, hogy a munkaadóknak szeptembertől 17 százalékkal több járulékot kell fizetniük az adóköteles természetbeni juttatások után. A szociális partnerek rossz üzenetnek tartják, hogy a foglalkoztatás költségeit tovább növelő új szabályozást vezet be a kormány.

Ugyan a kormány az érdekegyeztetés és a foglalkoztatottság növelésének fontosságát hangsúlyozza, a szociális partnerek csak utólag értesültek arról, hogy a július elején kihirdetett, az „egyes pénzügyi tárgyú törvények” utolsó paragrafusa szerint a cégeknek szeptembertől 17 százalékkal több járulékot kell fizetniük az adóköteles természetbeni juttatások után.

Idetartoznak például az olyan, kollektív szerződésben rögzített szolgáltatások, mint az otthoni internethasználat támogatása, a magáncélú tanulmányok finanszírozása, az iskolakezdési utalvány, az utazási költségtérítések és az üdülési támogatások. A foglalkoztatás költségeit tovább növelő új szabályozás szerint – amely nem szerepel a száz lépés program egyik fejezetében sem – ezer forintra nézve 760-ról 887 forintra emelkednek e juttatások terhei szeptembertől.

Megütközéssel fogadta a kormány lépését Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke. Szerinte az érdekegyeztetést mellőző döntés rossz hatással lehet a foglalkoztatásra, és nem segíti a feketemunka elleni küzdelmet sem. Újabb költségeiket a munkaadók ugyanis nem tudják kitermelni, így vélhetően feketén fizetik ki azt, amit eddig legálisan adtak. A legsúlyosabb következményt Borsik abban látja, hogy a munkáltatók várhatóan a jövő évi béremelésnél kompenzálják majd megnövekedett terheiket.

– A kormány előre megterhelte a bértárgyalásokat, rontva az országos és a helyi szintű bérmegállapodások esélyét. Várhatóan nem, vagy kevésbé növekednek majd a béren kívüli juttatások – mondta.

– Nem szimpatikus üzenet – fogalmazott a Magyar nemzet megkeresésére Dávid Ferenc. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének szövetségi titkára kifogásolta, hogy az egyeztetés nélküli, évközbeni adóemelés alapján a vállalkozások egy évig sem számolhatnak kiszámíthatósággal, stabilitással. A megnövekedett terheket a munkaadóknak mindenképpen ki kell fizetniük, hiszen a természetbeni juttatások többnyire az év végéig szóló kollektív szerződésekben rögzítettek.

Dávid Ferenc reálisnak nevezte a jövő évi bértárgyalásokkal kapcsolatos szakszervezeti aggodalmakat, hiszen a megnövekedett terhek „korlátozzák a munkaadók teherviselését”.

Szépségtapasz a szabad szenteste? Két tűz közé került a kormány, mert ugyancsak egyeztetés nélkül jelentette be, hogy december 24. jövőre munkaszüneti nap lesz. A szakszervezetek bár alapvetően üdvözölték, egyesek mégis „szépségtapasznak” tartották a döntést. A kormány ugyanis megfeledkezett a heti munkaidő csökkentésére tett ígéretéről, valamint arról az igényről, hogy a húszperces munkaközi szünet számítson bele a munkaidőbe.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete viszont kifejezetten azt szeretné, hogy a kormány egy másik napot nyilvánítson munkaszüneti nappá. A kereskedelemben dolgozó mintegy ötszázezer ember december 24-én ugyanis délután két óráig foglalkoztatható, így számukra nem sokat jelentene az új munkaszüneti nap. A munkaadók pedig nem igazán lelkesednek azért, hogy egy újabb teljesítmény nélküli napért fizessenek.