Az eredeti koncepció szerint csak az ekhózhatott volna, aki munkaviszonyból szerzi meg a minimálbérnek megfelelő jövedelmet. A legújabb verzió szerint az is választhatná az ekhót, aki az ennek megfelelő jövedelmet egyéni vállalkozói kivét vagy társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén szerzi meg – írja a Világgazdaság. Az már a korábbi elképzelésnek felel meg, hogy ez után a rész után az általános szabályok szerint történne a közterhek fizetése, az e fölötti hányad és a tízmillió forint éves jövedelem közötti részre lehetne a terheket az ekho szabályai szerint leróni.
Változás, hogy a nyugdíj megállapításánál az ekho alapjának nem 45, hanem 50 százalékát vehetnék figyelembe. Megvalósulhat, hogy az ekho szerint befizetett köztehernek nagyobb része kerüljön a nyugdíjkasszába: eredetileg ugyanis a munkáltató által fizetett 20 százalékos ekhorészből nyolc százalékot számoltak volna nyugdíjbiztosítási járuléknak, a Világgazdaság információi szerint azonban az egészségügyi hozzájárulás címén beszedendő egy százalékot is nyugdíj-biztosítási járulékként számolják el.
A törvénytervezet értelmében 15-féle foglalkozást végzők ekhózhatnak majd. Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke ugyan jónak tartja az új közteher-viselési formát, ám szerinte teljes körűvé kellene tenni a lényegében két szakma (a média- és a művészeti tevékenység) képviselői számára az ekhó választásának lehetőségét. Egy neve elhallgatását kérő érdekképviseleti vezető szerint nem old meg minden problémát az ekho koncepciója a színlelt szerződésekkel kapcsolatban. Nyitott kérdés, hogy az a jövedelem, amely után az ekhotörvény szerint kellene megfizetni a közterheket, az összevont adóalap részét képezi-e. Többek között ez a kérdés is felmerülhet az érintett szakmák képviselői és a kormányzati illetékesek holnapi egyeztetésén is.
(Világgazdaság)
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
