Magyarország tavaly több pénzt fizetett be az unió kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott – támasztotta alá ellenzéki képviselők és szakértők által hónapok óta hangoztatottakat az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése. Eszerint múlt évi uniós egyenlegünk mínusz 27 milliárd forintot tett ki. A számvevők azt is megállapították, hogy a támogatások koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál az együttműködési problémák és a szakmai tapasztalat hiánya is közrejátszott abban, hogy a támogatások igénybevétele hosszadalmassá vált.
Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tegnap a Nap-keltében azt mondta: kétfajta elszámolás van, amit az ÁSZ is elismer jelentésében. A számvevőszék a zárszámadás kapcsán a költségvetésből kifolyó s abba beérkező összegeket állapítják meg. A büdzsén keresztül folyó költségeken keresztül ez valóban huszonhétmilliárd forint mínuszt mutat. Ám ha megnézzük azt, hogy a kincstárban ott van egy egységes számla, ami a jegybankon keresztül beérkezett európai uniós támogatások egészét fogja föl, akkor bizony a hetvenhatmilliárdos forint többlet az igaz. Tehát mind a két szám igaz, nem érdemes rajta vitatkozni, hanem el kell fogadni, hogy mi Magyarország nettó pozícióját kell hogy számoljuk, hiszen az EU is ezt számolja – mondta Baráth Etele. A Pénzügyminisztérium tartja magát korábbi álláspontjához, miszerint Magyarország 76 milliárd forintos plusszal zárta az elmúlt évet. Pichler Ferenc, a tárca szóvivője kiemelte, hogy az EU-ban használatos szabályokat alkalmazva kalkuláltak, s ezek szerint az a fontos, mennyi pénz jött be az országba.
Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere elmondta: az számít, hogy mekkora összeget használtunk fel, a többi csak ködösítés. A pénzlehívások terén azonban siralmas a kép. A programok előkészítése silány, a szerződések csúsznak, ahol mégis rendben van minden, ott pedig „elfelejtenek” fizetni. A problémák az intézményi háttér hibáiban és a magyar társfinanszírozáshoz szükséges források hiányában keresendők. A tárcáknál lévő pénzügyi csapok a miniszterelnök kezében vannak, amiket az elmúlt időben Gyurcsány Ferenc elzárt.
Nettó befizetők. Azok az országok a nettó befizetők, amelyek a közös költségvetésbe többet fizetnek be, mint amennyit onnan különböző jogcímeken visszakapnak. Messze a legnagyobb nettó befizető – hagyományosan – Németország, amely az uniós kassza egynegyedét állja. Ezenkívül a franciák, az angolok, a hollandok, a svédek és az osztrákok fizetnek be többet, mint amennyit kapnak a közös büdzséből. Viszonylag kis mínusszal zár Luxemburg, Belgium és Olaszország. A korábbi vélemények – melyek szerint az újonnan csatlakozó tízek közül hazánkon kívül lesznek más nettó befizető tagállamok is –, úgy tűnik, nem igazolódtak be.
