Magyarországnak fizetnie kell a Nyizsnyij Novgorod-i Megyei Könyvtárnak, mert tárolta, restaurálta a sárospataki könyvtár elhurcolt köteteit, és gondoskodott állagmegóvásukról. Az 1998-as orosz restitúciós törvény ugyanis kimondja, hogy az elszármazott kulturális értékek tárolásáért, restaurálásáért, állagmegóvásáért a visszaigénylő országnak kell fizetnie. A törvény értelmében nem az orosz államnak, hanem a kulturális értékeket őrző intézmény részére kell fizetni. A magyar kormány az összegről a könyvtárral külön megállapodik – áll a kulturális tárca sajtóosztályának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Az MNO szerette volna megtudni, hogy körülbelül mennyit kell fizetni, hogy az elrabolt könyveket visszaszállítsák, ám erre a kérdésünkre nem tudtak választ adni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóosztályán.
Mint azt korábban megírtuk, a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtárban rábukkantak a sárospataki könyvtár egy újabb kötetére. A város könyvtárában fellelt több száz éves köteten fedezték fel a sárospataki pecsétet. Ezzel 135-re nőtt a hányatott sorsú gyűjtemény meglevő darabjainak száma. Az orosz alsóház július elsején fogadta el a második világháborúban elhurcolt kötetek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, amelynek novemberben várható végleges jóváhagyása után adhatják vissza a könyveket.
A második világháború végén a sárospataki kollégium könyvtárának 172 kötete tűnt el. Ezeket biztonsági okokból 1938-ban két budapesti bankban helyezték el, ahonnan az oroszok állítása szerint 1944-ben a visszavonuló németek hurcolták el őket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, s egy 1945-ös átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Magyar szakértők szerint azonban a szovjetek közvetlenül vitték el a budapesti bankokból a köteteket.
A szovjet hadseregtől 1945 végén, 1946 elején a gorkiji képzőművészeti múzeumhoz kerültek a könyvek. A múzeumból 1960-ban mintegy 900 régi kötetet vittek át a Lenin-könyvtárba, köztük a sárospatakiakat is, de egy olyan titkos alapban helyezték el őket, amelyre csak az 1980–90-es évek fordulójának változásai derítettek fényt. A kötetekről az Oroszországi Idegennyelvű Könyvtár 1997-ben katalógust adott ki.
A sárospataki református Nagykönyvtárnak kölcsönből kell ellátnia közgyűjteményi feladatait és kijavítania a beázások okozta hibákat. Az egész felület felújítása körülbelül 17 millió forintba kerülne, erre azonban nincs pénz, ezért hitelt vesznek fel a munkák elvégzésére – mondta a könyvtár vezetője, Dienes Dénes.
(Magyar Rádió – mno)
