Füzes Oszkár: A sas nem fog legyeket, de verebet igen. Putyin szétzavarja az egész Veréb-klubot, visszafogja a hozzájuk kötődő külföldi, főleg amerikai erőcsoportokat, és megpróbál tisztességesebb nagytőkéseket verbuválni. Csakhogy: a tisztességesség mércéje az, hogy ki mennyire tisztelettudó, ha a Kremlbe megy. Lehet, hogy Luzskov főpolgármester Moszkvája lesz nemcsak a fővárosa, hanem a mintája is Putyin Oroszországának. Luzskov a saját maga által szabályozott kapitalizmus híve (afféle kínai modell, a Főnökség a gazdája a piacgazdaságnak is). Putyin nem mond ilyesmiket. De csinálja. Központosítja a hatalmat, és minden egyes centralizációs lépés után megnyugtatja az oroszokat és a világot, hogy „nem áll fönn az önkényuralom visszatérésének veszélye”. Valóban nem áll fönn, ha az önkény kommunista, és az uralom oligarchista formáira gondolunk. A kérdés azonban az, hogy a putyini rendteremtés után szabadság is lesz-e végre Oroszországban, olyan jogállam, amit működő demokráciának érezhetnek az oroszok. Ez, hogy Putyinnal szóljunk, marad rejtély.
(Népszabadság, 2005. szeptember 30.)
Képmutatás és kettős mérce
