Kristóf Attila: Ha jól emlékszem, az ideológiával átszőtt körtáncnak volt egy liturgiája: az elején középen állt a főelvtárs, körülötte a többiek összekapaszkodva forogtak, s a fenti szöveget gajdolták. (Ha a szereplők a megfelelő öltözéket viselik, az egész valamely vudu szertartásra emlékeztetett volna.) A középen lévő elvtárs kiválasztott egy elvtársnőt, azzal pördült egyet a kör közepén, majd az elvtársnő maradt egyedül odabent, és a „legszebb lányok közül” alkalmasint kiválasztott egy kopasz férfit, s így folytatódott az egész tovább. De a lényeg a „tartós béke” volt, a sztálini önkény leghamisabb próféciája.
Vajon jelenleg is zakatol-e a vonat hegyeink-völgyeink között?
Bizony, bizony. A szociknak ismét sikerült beletáplálniuk a népképzeletbe, hogy számos gondra és nyomorúságra a „tartós béke” volna a megfelelő megoldás. De hát a vonat akkor zakatolna vidáman hegyek és völgyek között, ha az ellenzék mindenben együttműködne a kormánnyal, nem cseszegetné, hanem áhítattal figyelné, miként dübörög a gazdaság, s miként lesz egyre nagyobb a jólét. A kör közepén, szívére tett kézzel Gyurcsány áll, s ha úgy kívánná az ország érdeke, akkor ő akár Orbán Viktort is választaná, annyira kedveli a tartós békét. Ha nem is Orbán Viktort, de Dávid Ibolyát bizonyára. Vagy Kupa Mihályt – a legszebb lányok közül.
(Magyar Nemzet, 2005. szeptember 24.)
Doktorokat avattak a Semmelweis Egyetemen + fotók
