Az Unipetrolt a lengyel, félig állami PKN Orlen petrolkémiai csoport vette meg tavaly ősszel, 13 milliárd koronáért. A PKN Orlen időközben megváltozott vezetése most azt állítja, hogy a privatizáció kapcsán a lengyelek számára előnytelen háttéralkut kötött a csoport a cseh Agrofert társasággal. E cég elnöke, Andrej Babis volt állítólag az, aki a lengyelek sikerét a cseh kormánynál „elintézte”. Feltételezések szerint ennek fejében a PKN Orlen vezetése írásban kötelezte magát, hogy az Unipetrol egyes részeit 3,1 milliárd koronáért eladja az Agrofertnek.
A kőolajárak megugrása következtében azonban kiderült, hogy ezek a cégek ma legalább kétszer-háromszor annyit érnek, mint amennyit Babisnak a jóval korábban aláírt szerződés szerint ezekért fizetnie kellene. A PKN Orlen ezért megpróbál kihátrálni az üzletből.
Az ügy kapcsán egy lengyel lobbista, Jacek Spyra azt állította, hogy az Unipetrol eladása során vezető lengyel és cseh politikusok zsebébe 42 millió eurós kenőpénz áramlott. Erről Spyra a PKN Orlen egyik korábbi vezetőségi tagjának, Krysztof Kluzeknek beszélt, aki az egész beszélgetést titkon felvette és átadta a cég korábbi zavaros ügyeit vizsgáló lengyel parlamenti bizottságnak. Ezt a beszélgetést hozta nyilvánosságra a Reczpospolita című lengyel lap augusztusban, kirobbantva ezzel a botrányt.
Később a prágai Nova kereskedelmi televízió is bemutatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely rögzíti Spyra találkozását Jirí Paroubek cseh miniszterelnök irodavezetőjével, Zdenek Dolezellel. Utóbbi a felvételek értelmezői szerint pénzt követelt Spyrától a cseh politikusokkal való találkozó elintézéséhez. Paroubek azonnal menesztette Dolezelt. Más „bizonyítékok” az állítólagos kenőpénzekről egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. Spyrát és Dolezelt azonnal feljelentették.
Vezető cseh kormánypolitikusok az összes vádat abszurdnak minősítették és visszautasították. Paroubek kormányfő, valamint Stanislav Gross, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke szerint az ügy provokáció, amelynek célja a cseh szociáldemokrácia lejáratása; a háttérben bizonyos vállalkozói csoportokat gyanítanak. Gross és Babis, akiket leginkább gyanúsít a média, szintén feljelentést tettek Spyra ellen.
Václav Klaus cseh államfő nyilatkozatában „nagyon komolynak” minősítette a cseh politikusok elleni vádakat, és követelte azok tisztázását. Hasonló követelést fogalmazott meg az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt vezetése is. A párt kezdeményezését, hogy az üggyel parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozzon, a koalíciós képviselők a kommunisták támogatásával elutasították.
Az Unipetrol privatizációját jelenleg már a krakkói és a prágai ügyészség is vizsgálja. A krakkói ügyészség állítólag nem zárja ki, hogy az ügyben vezető lengyel és cseh politikusokat is kihallgat.
Egy másik lengyel cég, a legnagyobb lengyel biztosítótársaság eladásának körülményei is zavarosak. Szabálytalanságok kísérték a PZU eladását – állapította meg a magánosítás körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság, amely ezért a privatizációs megállapodás felbontására szólította fel Jacek Socha kincstári minisztert. Amenniyben a miniszter nem tesz eleget a felszólításnak, a testület jogi úton keresi a megállapodás érvénytelenítését.
Romániában szintén begyűrűztek az olajügyek: a román elnök a napokban bejelentette: felülvizsgáltatja a Petrom olajtársaság privatizációját. A Petrom többségi részét tavaly az osztrák OMV vásárolta fel. Traian Basescu kétségeit hangoztatta a privatizáció „korrektségét„ illetően. Bár részletekbe nem bocsátkozott, szakértői és tanácsadói a napokban átvizsgálják a privatizációs szerződést. Basescu azt is közölte, hogy a felülvizsgálatot követően az ügylet feltételeit a nyilvánosság is megismerheti. Basescut egyébként kijelentette: Románia hibát követett el, amikor teljes nyersolajkészletét egyetlen magáncég kezébe adta.
(HVG, MNO, Világgazdaság, Warsaw Business Journal)
csapadéksáv
Lehűléssel és esővel folytatódik a nyár
