Sztankóczy András: Egy ország látja maga előtt a kormányfő édesanyját, aki egyik szemével a CNN-t figyelve próbálja kideríteni, miként alakulnak a nemzetközi kádkőárak, de a másik szem mindig szilárdan a gázórára tapad. Persze – mint mostanra kiderült – csak szolidaritásból a tényleg nélkülözők és Áder János iránt, akik kötelességből tényleg állandóan kénytelenek a gázárakkal foglalkozni. Néhány napja még nem így volt. Az eredeti kijelentés – amit Gyurcsány akkor tett, amikor Károlyi Mihály reinkarnációjaként már csak egy hajszál választotta el, hogy elkezdje fölparcellázni Karsai József búzaföldjét – így hangzott: „Édesanyám kétszobás lakótelepi lakásban lakik, csak akkor kapcsolja be a konvektort, ha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogy számolja a gázórát, hány köbméter fogyott ebben a hónapban.”
Senkinek nem róható fel, hogy így alakult. Gyurcsány hiába próbálta fölhozni Budára, az édesanyja nem bírta nézni, amit az uszoda művelt a gázórával. Azt még értette volna, ha csak arról lenne szó, hogy bejelentik a fia háztartásába, mert így nagyobb lakást lehet kérni az önkormányzattól, de azt egyszerűen nem sikerült megmagyarázni neki, hogy egy számlát nemcsak kifizetni lehet, hanem leírni is.
(Magyar Hírlap, 2005. szeptember 29.)
Ezért szerencse, hogy Magyar Péter nincs döntéshozó pozícióban + videó
