Bolgár György: Értem én, persze, és értettem akkor is, mert egy választás előtt nem lehet az embereket azzal lelkesíteni, hogy mi ugyan nem fogjuk annyival emelni a jövedelmeket, mint Orbán, viszont igazat mondunk. A monumentális légvárépítés azonban innentől kezdve zavartalanul folytatódott. És bár Orbán – győzelme esetén – nyilvánvalóan azonnal elfelejtette volna a duplázásról szóló kijelentését, a szocialisták nem tudtak kitérni a saját száz napjuk elől. A költségvetési hiány óriási fekete lyukká változott, mi több és súlyosabb, az emberekben azt a hitet erősítette, hogy csakis a kormány jóakaratán múlik, hány százalékkal emeli a fizetéseket. Gyurcsány ebben a helyzetben lépett a színre, és a színen ott feküdt már a félholt költségvetés, ott izgett-mozgott az újabb béremelésekre váró tömeg, és ott ágált az ellenzék, amely egyszerre vezényelt a tömegnek, illetve mutogatott a vonagló költségvetésre. Aggyá még több pénzt mindenkinek, te szemét tolvaj, kiabálta, és tüntesd már el azt a tátongó lyukat, mert árt az egészségnek.
(Népszava, 2005. október 7.)
origo.hu
Vége van! Nem kicsit, nagyon! – Gyurcsány Ferenc tündöklése és bukása
