Cseh ponty a magyar halászlében

A külseje alapján felismerhetetlen, ha külföldről érkezett a hal. Az íze azonban más. A most készülő kereskedelmi etikai kódex alapján a nagy üzletláncok vállalnák azt is, hogy a megfelelő áron és minőségben készült, kiválóan csomagolt magyar élelmiszereket igyekszenek előnyben részesíteni az importtal szemben.

A megállapodás kitér az élelmiszer-biztonság javítására is, különös tekintettel az elmúlt hónapokban történt súlyos higiéniai hiányosságok miatti botrányokra, amelyek következtében áruházat is zárattak be időlegesen. A kereskedők jobban oda fognak figyelni a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalomból való kivonására. A megállapodásban foglaltakat a jelenleginél is szigorúbban fogják ellenőrizni – ígérte Pásztohy András, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára a Reggel című napilapnak.

A kódex fontos része lesz az is, hogy az áruházakban kínált élelmiszereken az EU-ból származó külföldi termékek származási helyét fel fogják tüntetni – mondta az államtitkár. (Erre jogszabály nem kötelezi őket, elegendő az unió gyártási helykénti kiírása. Az persze most is törvénytelen, amikor a külföldi pontynak „balatoni hal” jelölést adnak.) Az önkéntes vállalásra a magyar termékek piaci esélyének javítása miatt is szükség van.

Csehül áll a halászlevünk is

Erre példa a folyamatosan növekvő import (elsősorban csehországi) élőhal-behozatal. Erről semmiféle statisztika sem készül, mert valamilyen okból a közvetlen fogyasztásra szánt élő halat „rendes” kereskedelmi árunak tekintik, s szemben a többi élő állattal, nem kell a határon bejelenteni behozatalukat. Már kezdeményezték ennek megváltoztatását az unió egészére – nyilatkozta Tölg László, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa főmunkatársa a lapnak. Most csak becslések vannak arra, hogy az évi kilencezer tonna hazai élőhal-értékesítés (zömmel ponty) mellett az elmúlt másfél–két évben megduplázódott a korábban 500 tonna import. Ennek nincs jelentősebb hatása a forgalomra, ám az árak körülbelül húszszázalékos esése következett be – értékelte a helyzetet Kiss György Károly, a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója.

Nem a versennyel van baj, hanem az eltérő feltételekkel – mondta a halászati cég vezetője. A csehek ráálltak a nagyüzemi méretre, tógazdaságaik kétszer akkora agrár-környezetvédelmi támogatást kapnak (nyolcvan százalékban az EU-ból), mint a hazaiak, nekik nem kell vízdíjat fizetniük. Ez kilónként 100–130 forinttal alacsonyabb önköltséget jelent (500–600 forint nagykereskedelmi pontyárra vetítve) – tette hozzá Tölg László. A magyar termelőknek is növelniük kell az üzemméretet és összefogniuk a piacra jutásban – egészítette ki Kiss György Károly. Szerinte érlelődik a haltermelőkben a piaci kényszer felismerése.

Ez szab korlátot az állam lehetőségeinek is – hangsúlyozza az FVM államtitkára. Kőkemény verseny zajlik a fogyasztókért, ezért az etikai kódex ellenére a kereskedők ráfizetéssel nem fognak magyar árut forgalmazni – mondta Pásztohy András. A világpiaci alkalmazkodás nem kerülhető el – tette hozzá. Közvetlen támogatást nem nyújthat az állam az EU tilalma miatt. Áttételes segítségre van lehetőség: a magyar áruk piacra jutásához, marketingjéhez járulhat hozzá pályázatokkal. jogvédelmet nyújthat, ahogyan az a tokaji bor esetében megtörtént a kizárólagos névhasználat külföldi elismertetésével. Most megpróbálják elérni az akácméz piacának megmentését az EU-ban az ázsiai, rosszabb minőségű termékekkel szemben, s ebbe a körbe tartozik az etikai kódex is.

Az is igaz viszont, hogy a nagy láncok sokszor másképpen viselkednek otthon és nálunk. A tárgyalásokon szóba került, hogy Nyugat-Európában a hipermarketek gyakran maguk kérnek hatósági ellenőrzést, s ha mindent rendben találnak náluk, azt imázsjavításra használják fel. Az államtitkár szerint ez Magyarországon még a jövő zenéje.

Eredetvédelem a balatoni halra?

Afféle hungarikumkénti védjegyet szeretne szerezni a magyar tengerben úszkáló halakra a Balatoni Halászati Rt. A törvényben szabályozott védjegyoltalmi kérvényüket elutasították. Gondolkodtak az érzékszervi alapon (íz, szín, méret) történő megkülönböztetésen, de inkább a termőhely különleges voltából (Európa-szerte ritka ekkora haltermelő tavi vízfelület) származó különbözőségekre támaszkodva gondolnának valamilyen eredetvédelmet kapni. A „Balatoni hal” jogilag tehát nem létező „védjegyet” PR-eszközként használják sokfelé, éttermekben, rendezvényeken – mondta Kiss György Károly vezérigazgató.
(Reggel)