Ha a beteg sürgősségi kezelést igényel, ellátása előtt nem lehetne vizsgálni, hogy van-e biztosítotti jogviszonya. Állapotának stabilizálása után azonban a kórház vagy a szakrendelő köteles lesz meggyőződni arról, hogy az illető jogosult-e a társadalombiztosítás terhére igénybe venni az ellátást. Ha nem, akkor az egészségbiztosítónak meg kell próbálnia megfizettetni vele a kezelés költségeit – derül ki egy törvénymódosítás tervezetéből. Az elképzelések szerint az egészségügyi intézmény akkor is megkapná a finanszírozást, ha a beteg nem fizet. Kérdés azonban, hogy miként hajtják majd be a pénzt, ám erre nem kaptunk választ az Egészségügyi Minisztériumban. Miként arra sem, hogy meghatározták-e már, ki minősül majd biztosítottnak.
A Gyurcsány-kormány száz lépés programjában jelent meg először, hogy az egészségügyi ellátásokat hamarosan három csoportba sorolják. Az elsőbe az állam által garantált ellátások kerülnek, ezek úgymond emberi jogon, mindenkinek térítésmentesen járnak. A másodikba a biztosítotti jogviszony alapján igénybe vehető ellátásokat sorolnák, amelyek már csak a biztosítottaknak lennének térítésmentesek.
A harmadik csoportba azok az extraszolgáltatások kerülnének, amelyeket térítési díj ellenében vagy magánbiztosítással lehetne igénybe venni. A lapunk birtokában lévő törvénymódosítás tervezetében az áll: „az állam felelőssége azoknak is biztosítani a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat, akik akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül nem rendelkeznek biztosítással, illetőleg nem jogosultak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére a társadalombiztosítás keretében”. Úgy tűnik, a sürgősségi ellátás nem tartozik a legszükségesebbek közé, míg a járványügyi ellátás, valamint a család- és nővédelmi gondozás igen.
Mindez váratlan fordulat, hiszen Rácz Jenő egészségügyi miniszter korábban többször mondta, hogy a sürgősségi ellátás az első, emberi jogon járó kategóriába tartozik majd. Szerettük volna megtudni a pálfordulás okát. Kántor Katalin, az egészségügyi tárca tájékoztatási osztályának megbízott vezetője kérdésünkre csak a jelenlegi szabályokat volt hajlandó ismertetni.
Az alábbiakban néhány ellátásnál ismertetjük, hogy mennyi pénzt fizet az egészségbiztosító a kórháznak, illetve a szakrendelőnek.
• Lábszártörés velőűrszegezéssel: 422 100 Ft.
• Magas vérnyomás sürgősségi kezelése: 27 336 Ft.
• Nyílt szívbillentyűműtét: 1 242 984 Ft.
• Gyógyszerek toxikus hatásának ellátása: 68 206 Ft.
Elszállt ígéret
A tervek szerint az „alapcsomagba” a sürgősségi ellátás, a vérellátás, az anya- és gyermekvédelem, valamint a járványügy, a „normál csomagba” a most meglévő egészségügyi szolgáltatások kerülnének. (Rácz Jenő a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén, 2005. 10. 04.)
Az állam felelőssége, hogy azok számára is biztosítsa a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat, akik akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül nem rendelkeznek biztosítással. Számukra kialakítják az egészségügyi szolgáltatási alapcsomagot, amiben sürgősségi ellátás, közegészségügyi szolgáltatások, valamint anya- és csecsemővédelem foglaltatik. (Kormányzati lépések az egészségügyben című kormányanyag, 2005. 05. 09.)
