„A 12-es korhatár karika NEM azt jelenti, hogy ez alatt a kor alatt nem szabad megnézni a filmet. Azt jelenti, hogy 12 év alatt a szülővel érdemes nézni, mert a film után van mit átbeszélni. Mi az, hogy szerelem? Mi az, hogy elválnak anyáék? Mit jelent az, hogy telefonképernyő-idő? Egy kilencéves számára nem evidens dolgok ezek, és ha azt szeretnénk, hogy igazán értse, amit lát, akkor kell egy felnőtt, aki átbeszéli vele ezeket a dolgokat! Szóval semmiképp sem arról van szó, hogy nem ajánlott! Sőt ellenkezőleg. én magam is emlékszem, hogy a kedvenc filmjeim 8-10 évesen azok a történetek voltak, ahol egy kicsit idősebb kamaszok dolgait követhettem, mint pl. az Emil és a detektívek, a Házibuli, a Nulladik Óra vagy a Harry Potter. Mind azért volt szuper, mert hozzám közel álló de mégis kicsit még előttem levő ügyekről szóltak” – olvasható Rózsa Gábor rendező Facebook-oldalán, aki már évek óta elszántan ontja magából a független finanszírozású – és nem mellesleg politikai meggyőződéstől, kényszertől vagy érdektől is mentes – mozifilmjeit.
Rózsa Gábor új filmje, az Emma karácsonya most novemberben mutatkozik majd be, láthatóan újra kis költségvetésből készült, ám annál mélyebb, finom humorral átszőtt húrokat pendít meg, és bevallottan sok önéletrajzi elemet tartalmaz. Nem is annyira karácsonyi film (mint mondjuk a Nagykarácsony), mint inkább egy érzékeny és személyes felnövéstörténet. A 12-es korhatár-besorolás valójában nem is olyan váratlan, mint ahogy azt a címben sugalltam, de hozzájárult pár remek gondolat kifejtéséhez, ahogy Rózsa Gábor fogalmazott.
A film előzetese:
Az Emma karácsonya a Rózsa Film negyedik filmje: a SzkiTon TV arcait is felvonultató Mentés másképp és a Legénybúcsú extra ugyan nem az én ízlésemnek való produkciók, de a József Attila pszichoanalíziséről szóló, idén bemutatott, hangvételében és kiállásában is komolyabb hangot megütő Reménytelenül című alkotása már annál inkább. A filmben rendkívül hitelesen fogták meg az író alakját (Petőfi Sándor nem járt ilyen jól, Arany Jánosról pedig alig hallottak az emberek), és a film társadalmi haszna is magáért beszél.
A két vígjáték 8 és 16 ezres nézőszámot produkált, míg a József Attila-film már 22 ezres közönséget vonzott, ami a hazai statisztikákat ismerve egyáltalán nem egy rossz eredmény, ironikus módon azonban pont ez utóbbi bizonyult ráfizetős produkciónak.
Hiába nézték meg többen a mozikban József Attila mentális és romantikus vívódásait, a kereskedelmi televíziók túl kockázatosnak találták a megvételét (online itt lehet megnézni). Az Emma karácsonya sem ígérkezik egy habkönnyű darabnak, ám története annál több családdal rezonálhat, így jó esélye van az idei ünnepi szezonban, és a sikerben aligha egy 12-es karika fogja megakadályozni.
