A Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film az 1930-as években játszódik Budapesten, ahol József Attila (Sütő András) és Gyömrői Edit (Michl Juli) megrázó történetét ismerhetjük meg. A költőt számos lelki és mentális probléma gyötri, Gyömrői Edit terápiás munkájának az a célja, hogy segítsen neki feldolgozni a gyermekkori traumákat, az anyja halála utáni veszteségérzést, valamint a kapcsolati és alkotói kríziseit. A költő részéről azonban a terápia lassan szerelemmé alakul, vágya pedig kétségbeeséssé válik.
József Attila érzelmi kötődése
Nehéz kérdéseket vet fel az alkotás: mi történik, ha a zseniális költő és fiatal pszichoanalitikusa között elmosódnak a terapeuta és a páciens közötti határok? Meg lehet-e menteni valakit, aki a saját elméjének csapdájában vergődik? A film nemcsak József Attila kevésbé ismert oldalát mutatja be, hanem egy kivételes nőt is, aki pszichoanalitikusként és emberként is rendkívül erős. Michl Juli kiválóan alakítja az intelligens, bátor nőt, aki mer önmaga lenni és kiáll a tudásáért.
A filmet Rózsa Gábor írta és rendezte, a vezető operatőr Garai Gábor. A rendező azt nyilatkozta korábban, hogy komoly kutatómunka előzte meg a forgatást, amelyre a költségvetés korlátai miatt mindössze tíz napjuk maradt, ez azonban elégnek bizonyult.
A filmben nincsenek fiktív szálak, az alkotók nagy hangsúlyt helyeztek a hitelességre, így József Attila mondatait nagyrészt versei, tanulmányai és újságcikkei alapján fogalmazták meg. A készítők gyakorló pszichoanalitikussal, akadémikusokkal és a József Attila Társaság szakértőivel is konzultáltak.
A film szívszorítóan mutatja be, hogy a zseniális költő súlyos borderline személyiségzavarral élt, amit akkoriban még nem tudtak kezelni. Így tárul elénk a gyermekként bántalmazott József Attila alakja, akit az anyja gyakran megvert, és mindezek felnőttkori hatása.
A filmből kiderül az is, hogy a Gyömrői Edit terápiája során született mély érzelmi kötődés inspirálta József Attilát több versének megírására, amelyekben kifejezte iránta érzett ambivalens érzéseit. Ilyen jól ismert költemény például a Gyermekké tettél, a Nagyon fáj vagy a Magány című verse, amelyek most szinte más értelmet nyernek számunkra is.
Gyömrői Edit élete végéig kerülte a József Attilával kapcsolatos megkereséseket, és úgy vélte, hogy a költő mindazt, amit embertársaival közölni akart, a verseiben fejezte ki. Sütő András mély átéléssel alakítja a filmben József Attilát. Nem először, hiszen egyik legmegrázóbb szövegét, a Szabad ötletek jegyzékét adja elő egy műsor keretében, amelyet a szabad asszociációk módszerét alkalmazva írt meg a költő.
Sütő Andrást arról kérdeztük, hogy tudta ezt a nehéz szerepet eljátszani, milyen kapaszkodói voltak.
Tudom, hogy ez egy szerep, és az ember távolságot tart, de ahogy kimond bizonyos mondatokat, akarva-akaratlanul vissza tudnak hatni rá
– mondta a színművész, aki azt is elárulta, hogy nagyon fáradt és kimerült volt, amikor a filmet készítették, mert rövid idő alatt, nagyon koncentráltan kellett dolgozni. Ennyire összetett és nehéz feladata még sosem volt.
Az is nyomást gyakorolt rám, hogy fogok ennek a szerepnek megfelelni, hiszen mindenkiben él egy József Attila-kép. Aztán el kellett ezt a gondolatot engednem, ami felszabadító, kreatív energiával hatott rám. Volt három és fél hónapunk, ami alatt Michl Julival végigpróbáltuk az összes jelenetet és körbejártuk azokat az érzelmeket, hogy honnan hová akarunk eljutni. Kialakult egy belső érzelmi térképem. Ez az intenzív felkészülési időszak segített a legtöbbet abban, hogy helyt tudjak állni a szerep megformálásában
– foglalta össze Sütő András.
A Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című filmet már vetítik a hazai mozikban.
