A Nap-kelte Kereszttűz című műsorában elsősorban arról faggatták rendszeres vendégüket, Hiller István szocialista pártelnököt, hogy nem szédül-e a kormány, amiért oly gyakran „kanyarog” euró-ügyben? Mint ismert, néhány hete még a hivatalos miniszterelnöki álláspont az volt, hogy „van élet az eurón kívül is”, legalábbis nem szabad sietni a bevezetésével, ha az csak nagyon súlyos költségvetési megszorításokkal lenne elérhető 2010-ben. Újabban viszont visszatértek egy korábbi állásponthoz, mely szerint 2008-ig mégis teljesíthetőek a „maastrichti kritériumok”, s így elérhető a 2010-es euróbeveztés.
A pártelnök szerint nem szédült meg a szocialista párt, sőt „tiszta fejjel” végiggondolta azt a helyzetet, amely az „autópálya összegek beszámításának módja után kialakult”. E végiggondolás eredményeképpen pedig úgy döntöttek, hogy mindent meg kell tenni a költségvetési politikában azért, hogy 2008-ra elérje az ország a maastrichti feltételeket, amelyeket egyébként a pártelnök szerint a legszűkebb közvéleményen kívül senki sem ért.
Újságírói közbevetésre válaszolva, mely szerint a Nemzeti Bank elnöke egészen másképp látja a helyzetet, tudniillik ő azt mondja, „ha a így nő tovább (a hiány – a szerk.), sosem lesz eurónk”, Hiller bírálta Járai Zsigmondot. A szocialista politikus kijelentette: a jegybank mindenkori elnöke nem pártpolitikus, viszont Járai megnyilatkozásait nézve „néha azt érzi, hogyha a nevet letakarnánk a megjelenő cikkből, akkor a Nemzeti Bank elnökének megnyilatkozásai akár egy ellenzéki frakcióvezető, egészen pontosan az ellenzék nagyobbik pártjának frakcióvezetője szavai is lehetnének”. Ez nem jó – vallotta meg Hiller, kifogásolva azt is, hogy a jegybankelnök nemrég egy tanácskozáson még Lengyel Lászlót is kritizálni merészelte.
Az MSZP elnöke úgy ítélte meg, hogy a kormány és a Nemzeti Bank vezetője közötti – nemrég még normalizálódni látszó – viszony nem a kormány miatt romlott meg, a „hadüzenetet” nem ők küldték.
A műsorvezető okfejtésére, hogy nem a Nemzeti Bank bűne, amiért nem teljesülnek a korábbi gazdasági-pénzügyi elvárások és ígéretek, sőt, Járai úgy érezheti, hogy „ő mindig megmondta, mindig neki adtak igazat az események, mert folyton elszaladt a hiány, ő mondta, hogy nem szabad úgy költekezni”, Hiller azzal érvelt, hogy mindez nem egy év, sőt, nem is három év, hanem egy hosszabb ideje előálló folyamat eredménye. Megjegyzte, hogy az Európai Unióban az euróövezethez tartozó országok majdnem fele, hét ország ezt a bizonyos 3 százalékos kritériumot nem, vagy nem mindig tudja teljesíteni jelen pillanatban sem.
Arra azonban fogadást mert (volna) kötni a kérdezőkkel, hogy Magyarországon 2010-ben lesz euró.
Ez nagyot szólna: ilyen csapattársa még nem volt Sallai Rolandnak!
