Janics Natasa: A jugoszláv himnuszt csak egyszer játszották nekem, amikor ifiként Európa-bajnok lettem, a magyart viszont már Athén előtt is többször. Nagyan szeretem, mindig kiráz a hideg, amikor hallom, különösen, amikor odaér a dallam: „Balsors, akit régen tép...” Ugyan nincs takargatnivalóm, szeretek Magyarországon élni, hálás vagyok, hogy befogadtak, barátokra leltem, örülök, hogy magyar színekben szereztem két olimpiai érmet, de nem szeretem ezt a témát feszegetni. Nem vagyok nacionalista. Apukán lehet szerb, anyukán lehet horvát, én magam Jugoszláviában nőttem fel, a háborúig egyáltalán nem érezve ezt a különbséget. Most pedig magyar vagyok. S bár nem akarok nagy szavakat használni: európai. Belgrádban ugyanúgy otthon érzem magam, mint Zágrábban és Budapesten.
(Magyar Nemzet, 2005. október 1.)
sajtószabadság
Dömötör Csaba: Beszéljünk a sajtószabadságról!
