Márton László író: Ha a kiszivárgott ötleteknek hinni lehet, jövőre ismét felvonulunk. A hajdani műegyetemisták a budai Duna-parton, a hajdani bölcsészek és jogászok a kiskörúton és a Margit hídon át a Bem térig. Attól tartok, számunkra ez lesz az utolsó alkalom, hogy saját lábunkon tegyük meg az utat. 2016-ban, akik megérik, valószínűleg tolókocsiban járják meg, nem lesz valami épületes látvány.
No, mindegy. 2006. október huszonharmadikán ott leszünk még, vonulunk, koszorúzunk és talán énekelünk is. Senki sem firtatja, mit tett vagy nem tett a másik az elmúlt ötven évben, nem cincáljuk jobbra és balra szét a forradalom maradványait. Úgy vélem, nemzeti közmegegyezéssel el lehetne érni, hogy a közlekedési dugón felháborodott autósok és az értetlen járókelők ne lincseljék meg jövőre a hibbantnak vélt öregfiúk és öreglányok menetét. Ha az úri lócsiszárok mégis bevernek sárral, nem pörölünk, félreállunk s letöröljük.
(Magyar Hírlap, 2005. október 25.)
Kapolcson ismét kitágult a világ
